Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. (Mt 2,11b)

Ha gyarapszik is vagyonotok, ne bizakodjatok el! (Zsolt 62,11b)

Gondolatok

A 127. Zsoltárt olvastuk fel és aztán az 1Pét 5. részből is egy keveset. Tervezni emberi szempontból jó és dolgozni is kell, hogy a család jusson egyről, a kettőre. Azonban hiába tervezem meg az elkövetkező 50 évemet, hogyha Isten mást akar. A történelem is bizonyítja, az ember szándéka, hogyha jónak tűnik is, amikor nem egyezik Isten akaratával, dugába dől. Az embernek viszont felelőssége van a történelemben. Ő a Szuverén Úr és keresni, fürkészni kell az Ő szándékát. Azonban nem úgy kell ezt tenni, mint a sakkban, hogy na vajon miért lépte ezt, vagy azt. Meg lehet és ajánlott is kérdezni Tőle személyesen. Mindezt bizalommal kell megtenni, hogy Ő válaszol. Hogyha valamit megértettem, akkor engedelmeskedni kell a hívásnak. Fontos továbbá az alázat is, melyet egymás felé is gyakorolnunk kell. Tudnunk kell, hogy mindannyiunk lehetünk eszközök Isten kezében. Neki az a célja, hogy megalapozzon, megerősítsen. Rá hagyhatjuk utunkat. Minden más út viszont az ordító oroszlán szájához vezet és ő kíméletlenül felfalja az útjába kerülőt. Isten ettől akar megóvni minket, féltékeny szeretetével. Ő ki is hangsúlyozza, hogy nincs más, csak Ő, Akiben bízni lehet és érdemes.

Jézus felkelt, ráparancsolt a szelekre és a tengerre, és nagy csend lett. (Mt 8,26)

Te uralkodsz a dühöngõ tengeren; ha hullámai tornyosulnak, te lecsendesíted õket. (Zsolt 89,10)

Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelynek a pecsétje ez: „Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!” (2Tim 2,19)

És megtudja az egész egybegyűlt sokaság, hogy nem karddal és lándzsával szabadít meg az ÚR. (1Sám 17,47a)

GONDOLATOK

Máté 15. fejezetéből olvastunk igét. Jézus Krisztus lábához viszik a különféle betegeket. Az Úr meggyógyítja őket. Nagy sokaság van jelen. Vajon ki, mit fogott fel a történésekből? 3 napig voltak Jézussal és ezalatt sok minden történhetett. A sokaságban különböző gondolatok kerenghetnek. A gyógyítást is különféleképpen magyarázhatják. A mai nyugati kultúra a pozitív gondolatok gyógyító erejét hangsúlyozza, miközben a lényeg marad ki, hogy Jézus nélkül nincs gyógyulás. Jézus szánakozik a sokaságon. Meg akarja vendégelni őket. A tanítványoknál nincs pénz, sem annyi élelem. De Jézust az érdekli, hogy mijük van? Konkrétan 7 kenyér és néhány hal. Hát akkor ezt fogja megáldani Isten. Ezzel kell előjönni bizalommal. Nem azt kérdezi mi nincs? Mid van? Ő pedig majd kezelésbe veszi, amid van. Jelen esetben megsokasította az ételt, csak Rá kellett bízni. Végső soron mindennek Ő a tulajdonosa és Ő tudja a legjobban, hogy mit, mikor, hogyan, miért. A tanítványok a közelében jobban látták Jézus cselekvését. Belevonta őket a munkájába és rajtuk keresztül osztotta ki az eledelt. A tanítványoknak csak annyit kellett tenni, hogy adják tovább. Ezt gyakoroljuk mi is. Amit kaptunk, azt tudjuk továbbadni, de ezt tegyük meg, csináljuk meg, legyünk jó sáfárok.

Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint, (Ef 1,5)

Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hűségesen. (Jer 31,3b)

igyekezzetek megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékével. (Ef 4,3)

Így küldte el testvéreit, és azok elmentek. De ezt mondta nekik: Ne civakodjatok az úton (1Móz 45,24)

Éppen akkor ment ki Boáz is Betlehemből, és azt mondta az aratóknak: Az ÚR legyen veletek! Azok így feleltek neki: Áldjon meg az ÚR! (Ruth 2,4)

Békesség néked! Köszöntenek téged a te barátaid. Köszöntsd a barátainkat név szerint. (3Jn 15)

Mária pedig ezt mondta: „Magasztalja lelkem az Urat, és az én lelkem ujjong Isten, az én Megtartóm előtt, (Lk 1,46-47)

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Ő megsegített, ezért vidám a szívem, és énekelve adok neki hálát. (Zsolt 28,7)

Mivel így vonzódtunk hozzátok, készek voltunk odaadni nektek nemcsak az Isten evangéliumát, hanem a saját lelkünket is, mert annyira megszerettünk titeket. (1Thessz 2,8)

 Jertek, halljátok, ti istenfélők mind, hadd mondjam el, mit tett velem! (Zsolt 66,16)

GONDOLATOK

1Thesszalonikához írt levélből olvastunk fel igét, az 5-ik fejezetből. Az útmutatóban a másik ige Salamon kéréséről szólt. A fiatal Salamon király sok állatot feláldozott a magas áldozóhalmon. Ez nagy vagyonnak számíthatott akkor és ő hitből füstté tette. Habár az áldozóhalom nem csengett jól ebben a szövegkörnyezetben, azt olvassuk, hogy az Úr ezek után felkereste Salamont álmában és ott bölcsességet, engedelmes szívet kért Salamon Tőle. Az engedelmes szív, alázatosságot jelent. Salamon, királyként nem volt rest megfigyelni, a népével élni és úgy kormányozni. Ezzel az alázatossággal vagyunk képesek valóban hatni a másikra. A Thesszalonika levélben olvastuk, hogy intsünk, biztassunk, karoljunk fel és legyünk türelmesek. Hassunk építőleg, vegyük észre, hogy kivel, hogyan kell bánjunk. Jézus is különbséget tett abban, hogy kihez, hogyan szólt. A tudatlanság idejét megbocsátja Isten, de azután számon kér. Csakis Nála van az igazság, Ő tudja, hogy mi a jó, vagy rossz. Az engedelmes lelkület megköveteli azt, hogy szüntelenül kapcsolatban legyünk Azzal, Akinek alárendeltük magunkat és cselekedjük, amit Ő akar. Aki a Végtelenség Istenével kapcsolatba kerül, leírhatatlan a találkozás. Az Ige testté lett, közöttünk lakott és Ő most is itt  van. Vele a kapcsolatot ápolni kell és ennek a kapcsolatnak dinamikája van. Mindenkinek a személyes megtapasztalás a mérvadó. Szüntelenül imádkoznunk kell. A gyülekezetben a szakadások viszont akkor vannak, amikor rákényszerítem a testvéremre, ami az enyém. A gyülekezet viszont fontos és az egységet érdemes megőrizni, mert az Úr ezekben a közösségekben jelen van. De Jézusnak el kellett mennie, hogy Pártfogóként jöjjön vissza. A világ számára értelmetlen dolog a kereszthalál, bolondság. Számunkra viszont az Életet jelenti, amely az élő kapcsolat Istennel.

Jézus így szólt hozzá: „Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek.” (Jn 20,29)

Erre ő így szólt hozzá: Ha elnyertem jóindulatodat, add nekem valami jelét annak, hogy valóban te beszélsz velem! (Bír 6,17)

A vámszedő pedig távol állva, még szemét sem akarta az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek. (Lk 18,13)

Nézd, URam, milyen nyomorult vagyok, belsőm háborog, vergődik bennem a szívem, mert nagyon engedetlen voltam. (JSir 1,20a)

És láttam, hogy egy másik angyal repül az ég közepén: az örök evangélium volt nála, és hirdette azoknak, akik a földön laknak, minden népnek és törzsnek, minden nyelvnek és nemzetnek; (Jel 14,6)

Rájöttem, hogy mindaz, amit Isten tesz, örökké megmarad; nincs ahhoz hozzátenni való, és nincs belőle elvenni való. (Préd 3,14a)

Gondolatok

Izrael a kiválasztott nép az egyiptomi kivonuláskor, a "mátkaság" idején, kereste az Urat. A honfoglalás után, az egyre kényelmesebb körülményeknek is köszönhetően, a nép már nem látta az Úrral való szoros kapcsolat fontosságát. Választott magának más istent. Ez esetben a Baált. Ezzel gyakorlatilag kicsúszott a nép lába alól a talaj. Az Úr perelt a néppel, mert szereti a népét és nem akarja, hogy a rossz irányba haladjanak. Nem Bíróként hozott ítéletet, hanem a perléssel a kapcsolatot kereste a néppel, hogy térjenek vissza, Felé. Az életet hordozó folyó helyett a nép a poshadt vizet választotta. A zsidók tudták, hogy az Úr volt, Aki kihozta őket Egyiptomból, Ő a Szabadító. A nép mégis rossz irányba haladt, mert Baálra is kacsintgattak. Hasonló a mai gondolkodás is sokszor, hogy az emberek a saját keresztelésükre gondolnak és kereszténynek vallják magukat, mégsem foglalkoznak az Élő Istennel.
Eddig tartott az a rész, mely senkinek sem kérdéses, hogy így van. Talán a következő sorok nem úgy vannak, ahogy írom.
A megtért keresztyén is van, amikor elkezd homokra építeni. Ilyen fordul elő akkor, amikor 1-1 területét az életének, nem ad át az Istennek. Ezek olyan talajok az ige számára, amikben nem maradhat meg és nem fejlődhet igazi növénnyé, nem hoz termést. Igyekeznünk kell, hogy az életünk minden területét átadjuk az Úrnak művelésre. Ilyenek lehetnek például a pénzügyeink.
Aztán volt egy olyan felvetésem is, amivel magam sem érthetek egyet, hogyha jobban belegondolok. Azt állítottam, hogy a levegő fejedelme azért az Ördög, mert mindenütt ott van és beszívom. Állítottam, ezért van az, hogy olykor nem tudom eldönteni, hogy mi a jó és mi a rossz. És akkor megkaptuk mára a mai igét az Útmutatóban:)
Tudjuk, hogy aki Istentől született, nem vétkezik, sőt aki Istentől született, az vigyáz magára, és a gonosz meg sem érinti. (1Jn 5,18)
Bízzuk csak az Úrra útjainkat és Ő mindig megmutatja, hogy merre az irány!

Te magad okoztad ezt magadnak, mert elhagytad Istenedet, az URat, amikor a helyes úton akart vezetni. (Jer 2,17)

Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló lesz a bolond emberhez, aki homokra építette a házát. (Mt 7,26)

Mert én új eget és új földet teremtek, a régire nem is emlékeznek, senkinek sem jut eszébe. (Ézs 65,17)

Ettől fogva kezdte Jézus hirdetni: „Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa.”  (Mt 4,17)

Jézus ezt mondta nekik: „Az én eledelem az, hogy teljesítsem annak akaratát, aki elküldött engem, és bevégezzem az ő munkáját. Vajon nem ti magatok mondjátok-e, hogy még négy hónap, és jön az aratás? Íme, mondom nektek: emeljétek fel a szemeteket, és lássátok meg, hogy a mezők már fehérek az aratásra. (Jn 4,34-35)

Ezért örvendjetek és vigadjatok mindörökké annak, amit teremtek. (Ézs 65,18a)

Gondolatok

Jn15:9„Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben. 10Ha parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben, ahogyan én mindig megtartottam az én Atyám parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében. 11Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljessé legyen.” 12„Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket.

„Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket. (Jn 15,12)

Kijelentette nektek szövetségét, amikor megparancsolta, hogy tartsátok meg a tíz igét, és felírta azokat két kőtáblára. (5Móz 4,13)

Szeretteim! A szenvedés tüze miatt, amely megpróbáltatásul támadt közöttetek, ne háborogjatok úgy, mintha valami meglepő dolog érne titeket. Sőt amennyire részesültök a Krisztus szenvedésében, annyira örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is ujjongva örülhessetek. (1Pt 4,12-13)

Keményen megfeddett engem az ÚR, de nem adott át a halálnak. (Zsolt 118,18)

„Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, ahogyan a tyúk szárnya alá gyűjti a csibéit, de ti nem akartátok! (Mt 23,37)

Kiszáradnak-e az idegenben csörgedező hűs patakok? De engem elfelejtett az én népem, a hitvány bálványoknak tömjénez. Eltántorították őket útjukról, a régi ösvényről, hogy más csapásokon járjanak, egyenetlen úton. (Jer 18,14b-15)

Isten után szomjazik lelkem, az élő Isten után: Mikor mehetek el, hogy megjelenjek Isten előtt? (Zsolt 42,3)

Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, és olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában. (1Jn 3,2)

Megszaporítom rajtatok az embereket és az állatokat, sokasodni és szaporodni fognak. Úgy telepítem le őket, mint hajdan, és több jót teszek veletek, mint azelőtt. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR. (Ez 36,11)

Ne fizessetek a gonoszért gonosszal, vagy a gyalázkodásért gyalázkodással, hanem ellenkezőleg: mondjatok áldást, hiszen arra hívattatok el, hogy áldást örököljetek. (1Pt 3,9)

Napról napra állhatatosan, egy szívvel, egy lélekkel voltak a templomban, és amikor házanként megtörték a kenyeret, örömmel és tiszta szívvel részesültek az ételben; dicsérték az Istent, és kedvelte őket az egész nép. Az Úr pedig napról napra növelte a gyülekezetet az üdvözülőkkel. (ApCsel 2,46-47)

Áldjátok Istent a gyülekezetekben, az URat, akik Izráeltől származtok! (Zsolt 68,27)

mert megitatta a szomjazókat, és jól tartotta az éhezőket. (Zsolt 107,9)

Mi pedig valamennyien az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre. (Jn 1,16)

Mivel pedig előre látta az Írás, hogy az Isten a pogányokat hit által igazítja meg, előre hirdette ezt az evangéliumot Ábrahámnak: „Általad nyer áldást a föld minden népe.” (Gal 3,8)

URam,csodákat vittél véghez, ősrégi terveket, való igazságot. (Ézs 25,1b)

Ha kiált hozzám, meghallgatom, vele leszek a nyomorúságban, kiragadom onnan, és megdicsőítem őt. (Zsolt 91,15)

Nincs különbség zsidó és görög között, mert mindenkinek ugyanaz az Ura, és ő bőkezű mindenkihez, aki segítségül hívja; (Róm 10,12)

Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet az ÚRnak, és te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem. (Zsolt 32,5b)

akiben van megváltásunk és bűneink bocsánata. (Kol 1,14)

Nem marad örökre elfelejtve a szegény, nem vész el végleg a nyomorultak reménye. (Zsolt 9,19)

Ő pedig tanítványaira nézett, és így szólt: „Boldogok vagytok, szegények, mert tiétek az Isten országa. (Lk 6,20

Dávidé. URam, hozzád emelkedem lélekben! Benned bízom, Istenem, ne szégyenüljek meg, ne nevessenek ki ellenségeim! (Zolt 25,1-2)

Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.” (Lk 19,10)

Izráel királya így válaszolt: Mondjátok meg neki, hogy aki kardot köt, ne kérkedjék úgy, mintha már lecsatolta volna! (1Kir 20,11)

És én erőtlenség, félelem és nagy rettegés között jelentem meg nálatok. Beszédem és igehirdetésem sem az emberi bölcsesség megejtő szavaival hangzott hozzátok, hanem a Lélek bizonyító erejével; (1Kor 2,3-4)

Hálát adok az ÚRnak teljes szívemből, elbeszélem minden csodatettedet. (Zsolt 9,2)

mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra. (1Thessz 5,18)

Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múltakon tűnődjetek! Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni, majd megtudjátok! (Ézs 43,18-19a)

Amikor pedig János a börtönben hallott Krisztus cselekedeteiről, ezt üzente neki tanítványaival: „Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?” Jézus így válaszolt nekik: „Menjetek, és mondjátok el Jánosnak, amiket hallotok és láttok: vakok látnak, és bénák járnak, leprások tisztulnak meg, és süketek hallanak, halottak támadnak fel, és szegényeknek hirdettetik az evangélium, (Mt 11,2-5)

És mondjátok meg Arkhipposznak: legyen gondod rá, hogy betöltsed azt a szolgálatot, amelyet átvettél az Úrban! (Kol 4,17)

Amikor közeledett Dávid halálának az ideje, ezt a parancsot adta fiának, Salamonnak: Én már elmegyek azon az úton, amelyen minden földi ember elmegy. Légy erős, légy férfi! Tartsd meg, amit Istened, az ÚR rád bízott! (1Kir 2,1-3a)

Én, az ÚR, vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. (2Móz 20,2)

Hit által tiltakozott Mózes, amikor felnőtt, hogy a fáraó lánya fiának mondják. (Zsid 11,24)

Uralkodik az Úr! Vigadjon a föld, örüljön a sok sziget! (Zsolt 97,1)

Nagyok és csodálatosak a te mûveid, mindenható Úr Isten, igazságosak és igazak a te utaid, népek királya. (Jel 15,3)

Hiszen ha jól cselekszel, emelt fõvel járhatsz. Ha pedig nem jól cselekszel, a bûn az ajtó elõtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta. (1Móz 4,7)

Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erõsek! (1Kor 16,13)

Az Úr angyala... megérintette Illést, és ezt mondta: Kelj föl, egyél, mert erõd felett való út áll elõtted! (1Kir 19,7)

Vajon ezek az angyalok nem szolgáló lelkek-e mind, akik azokért küldettek szolgálatra, akik örökölni fogják az üdvösséget? (Zsid 1,14)

Egyikük pedig, amikor látta, hogy meggyó­gyult, visszatért, és fennhangon dicsõítette Istent. Arcra borult Jézus lábánál, és hálát adott neki. (Lk 17,15-16a)

Jákób így szólt: Készüljünk, és menjünk föl Bételbe, oltárt akarok ott készíteni az Istennek, aki meghallgatott, amikor nyomorúságban voltam, és velem volt az úton. (1Móz 35,3)

Eltörlöm hûtlenségedet, mint a felleget, vétkeidet, mint a felhõt. Térj hozzám, mert megváltottalak! (Ézs 44,22)

Isten eltörölte a követelésével minket terhelõ adóslevelet, amely minket vádolt, eltávolította azt az útból, odaszegezve a keresztfára. (Kol 2,14)

Bár a szívünk elítél, Isten mégis nagyobb a mi szívünknél, és mindent tud. (1Jn 3,20)

Csalárdabb a szív mindennél, javíthatatlan; ki tudná kiismerni?! Én, az Úr vagyok a szívek vizs­gálója, a lelkek megítélõje, mindenkivel úgy bánok, ahogyan élete és tetteinek a gyümölcse szerint megérdemli. (Jer 17,9-10)

Bízzatok az Úrban mindenkor, mert az Úr a mi kõsziklánk mindörökre! (Ézs 26,4)

Ilyen bizodalmunk pedig a Krisztus által van Isten iránt. (2Kor 3,4)

Isten mond-e olyat, amit meg ne tenne, ígér-e olyat, amit nem teljesít? (4Móz 23,19b)

Mert valahány ígérete van Istennek, azokra Jézus Krisztusban van az igen, és ezért általa van az ámen is, az Isten dicsõségére általunk. (2Kor 1,20)

Uramnak, az ÚRnak lelke nyugszik rajtam, mert felkent engem az ÚR. Elküldött, hogy örömhírt vigyek az alázatosaknak, bekötözzem a megtört szíveket, szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadon bocsátást a megkötözötteknek. - Hamu helyett fejdíszt adok Sion gyászolóinak, gyászfátyol helyett illatos olajat, a csüggedés helyett öröméneket. Igazság fáinak nevezik őket, az ÚR ültetvényének: őt ékesítik. (Ézs 61,1.3)

Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28)

Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal. (Róm 12,15)

Amikor meghallotta Jób három barátja, hogy mennyi baj érte őt, eljöttek a lakóhelyükről: a témáni Elifáz, a súahi Bildád és a naamái Cófár. Megállapodtak egymással, hogy elmennek hozzá, és részvéttel vigasztalják őt. - És mellette ültek a földön hét nap és hét éjjel; de egyik sem szólt hozzá egy szót sem, mert látták, hogy milyen nagy a fájdalma. (Jób 2,11.13)

Most azért, ha engedelmesen hallgattok szavamra, és megtartjátok szövetségemet, akkor ti lesztek az én tulajdonom valamennyi nép közül, bár enyém az egész föld. (2Móz 19,5)

Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. (Gal 3,26)

Akkor kinyílnak a vakok szemei, és megnyílnak a süketek fülei. (Ézs 35,5)

Ekkor megérintette a szemüket, és ezt mondta: „Legyen a ti hitetek szerint!” Erre megnyílt a szemük. Jézus pedig erélyesen rájuk parancsolt: „Vigyázzatok, meg ne tudja senki!” (Mt 9,29-30)

Az igaz megérti a nincstelenek ügyét, a bűnös azonban nem tudja megérteni. (Péld 29,7)

Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk. (Róm 15,1)

De Isten meghallotta a fiú hangját, Isten angyala pedig kiáltott a mennyből Hágárnak, és így szólt hozzá: Mi van veled, Hágár? Ne félj, mert meghallotta Isten a fiú hangját ott, ahol van. Kelj föl, vedd fel a fiút, és fogd kézen, mert nagy népet támasztok belőle. (1Móz 21,17-18)

Ezért tehát a lankadt kezeket és a megroskadt térdeket erősítsétek meg, és egyenes ösvényen járjatok, hogy a sánta meg ne botoljon, hanem inkább meggyógyuljon. (Zsid 12,12-13)

Ne mondd ki hiába Istenednek, az ÚRnak a nevét, mert nem hagyja az ÚR büntetés nélkül, ha valaki hiába mondja ki a nevét! (2Móz 20,7)

Ti tehát így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved (Mt 6,9)

Ez az a nap, amelyet az ÚR elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen! (Zsolt 118,24)

Mert ő mondja: „A kegyelem idején meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja!”  (2Kor 6,2)

Ragyogtassa rád orcáját az ÚR, és könyörüljön rajtad! (4Móz 6,25)

Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba. (Jn 1,9)

Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy! (Ézs 43,1b)

De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, inkább annak örüljetek, hogy a nevetek fel van írva a mennyben.” (Lk 10,20)

Szeretetével és könyörületével az Úr váltotta meg õket. Felkarolta és hordozta õket õsidõktõl fogva. (Ézs 63,9)

Hiszen kegyelembõl van üdvösségetek a hit által, és ez nem tõletek van: Isten ajándéka ez. (Ef 2,8)

Seregek URa, boldog az az ember, aki benned bízik! (Zsolt 84,13)

Bizony, bizony, mondom néktek: aki hisz, annak örök élete van. (Jn 6,47)

Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja.” (Mt 6,34)

Kezedben van sorsom, ments meg ellenségeim és üldözőim kezéből! (Zsolt 31,16)

Újra irgalmas lesz hozzánk, eltapossa bűneinket, a tenger mélyére dobja minden vétkünket! (Mik 7,19)

mert nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem azért, hogy megmentsem. (Jn 12,47b)

Ezt mondom az ÚRnak: Te vagy az én Uram, rajtad kívül nincs, ami jó nekem. (Zsolt 16,2)

Ettől fogva tanítványai közül sokan visszavonultak, és nem jártak vele többé. Jézus ekkor megkérdezte a tizenkettőtől: „Vajon ti is el akartok menni?” Simon Péter így felelt: „Uram, kihez mennénk? Örök élet beszéde van nálad. (Jn 6,66-68)

Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; (Fil 4,6)

Közel van az ÚR mindenkihez, aki hívja, mindenkihez, aki igazán hívja. (Zsolt 145,18)

Jertek és lássátok Isten tetteit! Félelmesek dolgai az emberek között: (Zsolt 66,5)

Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával a Krisztusban. (Ef 1,3)

És várom az URat, aki Jákób háza elől elrejtette orcáját, és benne reménykedem. (Ézs 8,17)

Ha pedig azt reméljük, amit nem látunk, akkor állhatatossággal várjuk. (Róm 8,25)

Mielőtt kiáltanak, én már válaszolok, még beszélnek, én már meghallgatom. (Ézs 65,24)

Aki pedig mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erő szerint: azé a dicsőség az egyházban Krisztus Jézus által nemzedékről nemzedékre, örökkön-örökké. Ámen. (Ef 3,20-21)

Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta az ott ülőknek; ugyanúgy osztott a halakból is, amennyit kívántak. (Jn 6,11)

Jóllakásig ehetitek kenyereteket, és biztonságban lakhattok az országban. (3Móz 26,5b)

Nincs olyan szent, mint az ÚR, rajtad kívül senki sincsen, nincs olyan kőszikla, mint a mi Istenünk. (1Sám 2,2)

Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, amely a Jézus Krisztus. (1Kor 3,11)

Mert ő a mi békességünk, aki a két nemzetséget eggyé tette, és az ő testében lebontotta az elválasztó falat, az ellenségeskedést, (Ef 2,14)

Áldott az ÚR, aki nyugalmat adott népének, Izráelnek egészen úgy, ahogyan megígérte. (1Kir 8,56a)

Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem, de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért. (Fil 3,13-14)

De azok, akik ragaszkodnak Istenükhöz, bátor tetteket visznek véghez. (Dán 11,32b)

Bővölködővé tesz Istened, az ÚR kezed minden munkájában, (5Móz 30,9a)

Simon így felelt: „Mester, egész éjszaka fáradtunk ugyan, és semmit sem fogtunk, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat.” (Lk 5,5)

Hiszen az ég, sőt az egeknek egei sem fogadhatnak magukba téged, hát még ez a ház, amelyet én építettem! (1Kir 8,27b)

hogy a Krisztus lakjék szívetekben a hit által, a szeretetben meggyökerezve és megalapozva (Ef 3,17)

Jézus ezt mondta nekik: „Vajon böjtölhet-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? (Mk 2,19a)

Felhangzik még a vidám örvendezés hangja, a vőlegény és a menyasszony hangja, és azoké, akik így énekelnek: Adjatok hálát a Seregek URának, mert jó az ÚR, mert örökké tart szeretete! (Jer 33,11a)

Pál írja: Mert meg vagyok gyõzõdve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendõk, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétõl, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban. (Róm 8,38-39)

Mert te voltál a segítségem, szárnyad árnyékában ujjongok. (Zsolt 63,8)

Nappal szeretetét rendeli mellém, éjjel éneket ad számba az Úr; imádságot életem Istenéhez. (Zsolt 42,9)

Történt azokban a napokban, hogy Jézus kiment a hegyre imádkozni, és Istenhez imádkozva virrasztotta át az éjszakát. (Lk 6,12)

Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre. (2Kor 5,17)

Új nevet adnak neked, melyet az Úr maga határoz meg. (Ézs 62,2b)

Abban nyilvánul meg Isten hozzánk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk õáltala. (1Jn 4,9)

Az Úr ezt mondta Mózesnek: Orcámat azonban nem láthatod, mert nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon. (2Móz 33,20)

Ezért kerülõ útra vezette Isten a népet a Vörös-tenger pusztája felé. (2Móz 13,18a)

Negyven napig volt Jézus a pusztában, miközben kísértette a Sátán. Vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki... Elment Galileába, és hirdette az Isten evangéliumát. (Mk 1,13-14)

Én formáltalak, az én szolgám vagy te, Izráel, nem feledkezem meg rólad! (Ézs 44,21b)

Az Isten nem vetette el az õ népét, amelyet eleve kiválasztott. (Róm 11,2a)

Hogyan tudnátok hinni ti, akik egymástól fogadtok el dicsõséget, de azt a dicsõséget, amely az egy Istentõl van, nem keresitek? (Jn 5,44)

Ne ferdítsd el az ítéletet, ne légy személyválogató, és ne fogadj el vesztegetést, mert a vesztegetés elvakítja a bölcseket is, és az igaz beszédet is elferdíti. (5Móz 16,19)

Ne legyetek tehát olyan nyakasok...! Adjatok kezet az Úrnak, és jöjjetek el szentélyébe. (2Krón 30,8)

Fülöp találkozott Nátánaéllel, és így szólt hozzá: "Megtaláltuk azt, akirõl Mózes írt a törvényben, akirõl a próféták is írtak: Jézust, a József fiát, aki Názáretbõl származik." "Származhat-e valami jó Názáretbõl?" - kérdezte tõle Nátánaél. Fülöp így válaszolt: "Jöjj, és lásd meg!" (Jn 1,45-46)

Hiszen tudja, hogyan formált, emlékszik rá, hogy porból lettünk. (Zsolt 103,14)

Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erõt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak. (2Kor 4,7)

Nyomorúságom idején az Úrhoz folyamodom, kezem éjjel is kitárom feléje lankadatlanul. (Zsolt 77,3)

Boldogok, akik sírnak, mert õk megvigasztaltatnak. (Mt 5,4)

Isten azt mondta Nóénak és fiainak: Íme, szövetségre lépek veletek és utódaitokkal, meg minden élõlénnyel..., hogy nem lesz többé özönvíz a föld elpusztítására. (1Móz 9,8-11)

Ki ítélne kárhozatra? A meghalt, sõt feltámadt Jézus Krisztus, aki az Isten jobbján van, és esedezik is értünk? (Róm 8,34)

Emlékezem az Úr tetteire, visszagondolok hajdani csodáira. Végiggondolom minden tettedet, elmélkedem dolgaidon. (Zsolt 77,12-13)

Isten világosítsa meg lelki szemeteket, hogy meglássátok: milyen reménységre hívott el minket. (Ef 1,18)

Isten ezt mondta Salamonnak: Mivel... nem kértél magadnak hosszú életet, nem kértél gazdagságot, és nem kérted ellenségeid életét, hanem értelmet kértél, hogy nekem engedelmeskedve tudj kormányozni, ezért teljesítem kérésedet. (1Kir 3,11-12a)

De keressétek elõször Isten országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. (Mt 6,33)

Hogyan lehet valódi vagyont összerakni?

Az Aranyszabály alkalmazásával.

A rágalmazó titkokat tár fel, de a hûséges lélek leplezi a dolgot. (Péld 11,13)

Ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetre méltó, ami jó hírû, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe! (Fil 4,8)

Nevedhez méltóan dicsérnek a föld kerekségén, Istenünk. (Zsolt 48,11)

Ezek után hallottam, mintha nagy sokaság hatalmas hangon szólna a mennyben: "Halleluja, az üdvösség, a dicsõség és a hatalom a mi Istenünké." (Jel 19,1)

Felebarátodat ne zsákmányold ki. (3Móz 19,13)

Mindegyikünk a felebarátjának kedvezzen, mégpedig annak javára, épülésére. (Róm 15,2)

Halljátok meg mind, ti népek, figyeljen a föld, és aki rajta él! Mert az én Uram, az Úr tanúskodik ellenetek. (Mik 1,2)

Miután régen sokszor és sokféleképpen szólt Isten az atyákhoz a próféták által, ezekben a végsõ idõkben a Fiú által szólt hozzánk. (Zsid 1,1-2)

Eljönnek a távol lakók is, és építik az Úr templomát. (Zak 6,15a)

Az Úrban ti is együtt épültök az Isten hajlékává a Lélek által. (Ef 2,22)

Híre sem lesz többé országodban erõszaknak, határaidban pusztulásnak és romlásnak. Isten szabadítását nevezed kõfalaidnak, és dicséretét kapuidnak. (Ézs 60,18)

Isten letöröl minden könnyet a szemükrõl, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás. (Jel 21,4)

Isten férfivá és nõvé teremtette, megáldotta, és embernek nevezte õket. (1Móz 5,2)

Az Úrban nincs asszony férfi nélkül, sem férfi asszony nélkül. Mert ahogyan az asszony a férfiból van, úgy a férfi is az asszony által van, mindkettõ pedig Istentõl van. (1Kor 11,11-12)

Sok nyomorúságot és bajt láttattál velem, de újra megelevenítesz. (Zsolt 71,20)

Krisztus Jézus megtörte a halál erejét, és az evangélium által világosságra hozta az elmúlhatatlan életet. (2Tim 1,10)

Világosság ragyog a sötétben is a becsületesekre attól, aki kegyelmes, irgalmas és igaz. (Zsolt 112,4)

De az Úr angyala éjszaka megnyitotta a börtön ajtaját, és kivezette az apostolokat. (ApCsel 5,19)

Ez lesz a békesség! (Mik 5,4a)

Pál írja: Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok: el ne emésszétek egymást! Intelek titeket: a Lélek szerint éljetek (Gal 5,15-16)

Isten magasra emeli az alant levõket, a gyászolókat oltalmazza segítsége. (Jób 5,11)

Azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében nem elõkelõk, sõt lenézettek; és a semmiket, hogy semmikké tegye a valamiket; hogy egyetlen ember se dicsekedjék az Isten színe elõtt. (1Kor 1,28-29)

Tiszta szívvel, önként adakoztak az Úrnak. (1Krón 29,9a)

Hírt adunk nektek, testvéreim, Istennek arról a kegyelmérõl, amelyet Macedónia gyülekezeteinek adott. Mert a nyomorúság sok próbája között bõséges az õ örömük, és nagy szegénységükbõl a tisztaszívûség gazdagsága lett. (2Kor 8,1-2)

Legyenek láthatóvá tetteid szolgáidon, és méltóságod fiaikon! (Zsolt 90,16)

Jézus mondta: "Az az Istennek tetszõ dolog, hogy higgyetek abban, akit õ küldött." (Jn 6,29)

Nem kell félned a hirtelen fölrettenéstõl..., mert az Úrban bizakodhatsz. (Péld 3,25-26)

A fenyegetésüktõl pedig ne ijedjetek meg, se meg ne rettenjetek. Ellenben az Urat, a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben. (1Pt 3,14-15)

A sötétséget világossággá változtatom elõttük, a rögös utat simává. (Ézs 42,16b)

Íme, nyitott ajtót adtam eléd, amelyet senki sem zárhat be. (Jel 3,8b)

Tarts meg engem, Istenem, mert hozzád menekültem! (Zsolt 16,1)

Hit által rejtegették Mózest születése után három hónapig szülei, mert látták, hogy szép a gyermek, és nem féltek a király parancsától. (Zsid 11,23)

Legyen velünk Istenünk, az Úr, ahogyan õseinkkel volt. (1Kir 8,57)

De kívánjuk, hogy közületek mindenki ugyanazt az igyekezetet tanúsítsa mindvégig, amíg a reménység egészen be nem teljesedik, hogy ne legyetek restek, hanem kövessétek azokat, akik hit és türelem által öröklik az ígéreteket. (Zsid 6,11-12)

Jöjjetek, örvendezzünk az Úr elõtt, ujjongjunk szabadító kõsziklánk elõtt! (Zsolt 95,1)

A meggyógyított felugrott, talpra állt, és járt. Bement velük a templomba is, járkált, ugrándozott, és dicsérte az Istent. (ApCsel 3,8)

Amilyen messze van napkelet napnyugattól, olyan messzire veti el vétkeinket. (Zsolt 103,12)

Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket, és reánk bízta a békéltetés igéjét. (2Kor 5,19)

Ki hitte volna el, amit hallottunk, ki elõtt volt nyilvánvaló az Úr hatalma? (Ézs 53,1)

Abban az órában így ujjongott Jézus a Szentlélek által: "Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura azért, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elõl, és felfedted a gyermekeknek." (Lk 10,21a)

Kicsoda olyan Isten, mint te, aki megbocsátja a bûnt, és elengedi népe maradékának büntetését? Nem tartja meg haragját örökké, mert abban telik kedve, hogy kegyelmet ad. (Mik 7,18)

Mert az Isten nem haragra rendelt minket, hanem hogy elnyerjük az üdvösséget a mi Urunk Jézus Krisztus által. (1Thessz 5,9)

Nemcsak a közelben vagyok Isten - így szól az Úr -, hanem Isten vagyok a távolban is! (Jer 23,23)

Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Milyen megfoghatatlanok az õ ítéletei, és milyen kikutathatatlanok az õ útjai! (Róm 11,33)

Isten segítségével hatalmas dolgokat viszünk véghez. (Zsolt 60,14)

Jézus mondta: "Menjetek, és tanuljátok meg, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot." (Mt 9,13)

Én magam oltalmazom Jeruzsálemet mindenfelõl - így szól az Úr -, mint egy tüzes fal. (Zak 2,9)

És íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. (Mt 28,20b

Káléb ezt mondta Józsuénak: Társaim... megrémítették a nép szívét. De én teljes mértékben követtem Istenemet, az Urat. (Józs 14,8)

Ébredj fel, és erõsítsd meg a többieket, akik ha­ló­félben vannak. (Jel 3,2)

Mert víz fakad a pusztaságban, és patakok erednek a pusztában. (Ézs 35,6b)

Azután az angyal megmutatta nekem az élet vizének folyóját, amely ragyogó, mint a kristály, s az Isten és a Bárány trónusából ered. A város fõútjának közepén, a folyó két ága között van az élet fája. (Jel 22,1-2)

Élettel és szeretettel ajándékoztál meg, és gondviselésed õrizte lelkemet. (Jób 10,12)

János írta Gájusznak: Szeretett testvérem, kívánom, hogy mindenben olyan jó dolgod legyen, és olyan egészséges légy, amilyen jó dolga van a lelkednek. (3Jn 2)

Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd maradandóvá, kezeink munkáját tedd maradandóvá! (Zsolt 90,17)

Joppéban volt egy nõtanítvány, név szerint Tábita... Ez a nõ sok jót tett, és bõven osztott alamizsnát. (ApCsel 9,36)

Jézus mondta: "Aki tehát hallja tõlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kõsziklára építette a házát." (Mt 7,24)

Nagyon közel van hozzád az ige, a szádban és a szívedben van, teljesítsd hát azt! (5Móz 30,14)

Uram, kegyelmed betölti a földet. Taníts engem rendelkezéseidre! (Zsolt 119,64)

Ki milyen lelki ajándékot kapott, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai. (1Pt 4,10)

Áldjátok, népek, a mi Istenünket, hangosan hirdessétek dicséretét! Õ tartott életben bennünket, és nem engedte, hogy lábunk inogjon. (Zsolt 66,8-9)

Dicsõségének magasztalására legyünk, mint akik elõre reménykedünk a Krisztusban. (Ef 1,12)

Vidámíts meg újra szabadításoddal, támogass, hogy lelkem készséges legyen. (Zsolt 51,14)

Irgalom, békesség és szeretet adassék nektek bõségesen. (Júd 2)

Aki könyörül a nincstelenen, az Úrnak ad kölcsön, mert õ megtéríti jótéteményét. (Péld 19,17)

A samaritánus elõvett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki: Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked. (Lk 10,35)

Jaj a bolond prófétáknak, akik a maguk esze után járnak, de semmit sem láttak! (Ez 13,3)

Jézus mondta: "Sokan mondják majd nekem ama napon: Uram, Uram, nem a te nevedben prófétáltunk-e, nem a te nevedben ûztünk-e ki ördögöket, és nem a te nevedben tettünk-e sok csodát? És akkor kijelentem nekik: Sohasem ismertelek titeket!" (Mt 7,22-23)

Szaporítson meg titeket az Úr, titeket és fiaitokat! (Zsolt 115,14)

Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk. (1Jn 3,1a)

Mondjatok egymásnak zsoltárokat, dicséreteket és lelki énekeket; énekeljetek és mondjatok dicséretet szívetekben az Úrnak. (Ef 5,19)

Mutasd meg hatalmadat, Uram! Mi pedig énekelünk, zsoltárt zengünk hatalmas tetteidrõl! (Zsolt 21,14)

Örvendezve fogtok vizet meríteni a szabadulás forrásából. (Ézs 12,3)

Aki szomjazik, jöjjön! Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen! (Jel 22,17)

Az asszony szakított a fa gyümölcsébõl, evett, majd adott a vele levõ férjének is, és õ is evett. (1Móz 3,6)

Pál írja: Félek azonban, hogy amint a kígyó megcsalta Évát ravaszságával, úgy tántorodnak el a ti gondolataitok is a Krisztus iránti õszinte és tiszta hûségtõl. (2Kor 11,3)

De ha nem hisztek, nem maradtok meg! (Ézs 7,9b)

Jézus így szólt Simon Péterhez: "Én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited." (Lk 22,32a)

Uram, te vagy egyedül! Te alkottad az eget, az egek egeit és minden seregüket, a földet és mindent, ami rajta van, a tengereket és mindent, ami bennük van. (Neh 9,6)

Ami ugyanis nem látható Istenbõl: az õ örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétõl fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható. (Róm 1,20a)

Emlékezetessé tette csodáit, kegyelmes és irgalmas az Úr. (Zsolt 111,4)

Az Úr Jézus vette a poharat is, miután vacsoráltak, és ezt mondta: "E pohár amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre." (1Kor 11,25)

Adok majd nektek szívem szerint való pásztorokat, akik hozzáértéssel és okosan legeltetnek benneteket. (Jer 3,15)

Ezek közül pedig némelyeket elõször apostolokká rendelt az Isten az egyházban, másodszor prófétákká, harmadszor tanítókká. Azután adott csodatevõ erõket, kegyelmi ajándékokat: gyógyításra, gyámolításra, vezetésre. (1Kor 12,28)

Távol legyen tõlünk, hogy fellázadjunk az Úr ellen, és elforduljunk ma az Úrtól. (Józs 22,29)

Amit tehát ti kezdettõl fogva hallottatok, az maradjon meg bennetek! Ha megmarad bennetek az, amit kezdettõl fogva hallottatok, akkor megmaradtok ti is a Fiúban és az Atyában. (1Jn 2,24)

Hálaadásotok legyen egyre bõségesebb. (Kol 2,7)

Amikor jóllakásig eszel, szép házakat építesz és azokban laksz, akkor föl ne fuvalkodjék a szíved, és el ne feledkezz Istenedrõl, az Úrról. (5Móz 8,12.14)

De Isten engem kivált a holtak hazájából, és magához fog venni. (Zsolt 49,16)

Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az is bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is elõhozza Jézus által, vele együtt. (1Thessz 4,14)

Akár jó, akár rossz, hallgatni fogunk Istenünknek, az Úrnak a szavára. (Jer 42,6a)

Jézus így szólt Péterhez: "Amikor fiatalabb voltál, felövezted magadat, és oda mentél, ahova akartál; de amikor megöregszel, kinyújtod a kezedet, más övez fel téged, és oda visz, ahova nem akarod." (Jn 21,18)

Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket. (1Jn 4,19)

Szeresd azért az URat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből! (5Móz 6,5)

De az Úr szolgája ne viszálykodjék, hanem legyen barátságos mindenkihez, tanításra alkalmas és türelmes, (2Tim 2,24)

URam, tégy zárat a számra, őrizd ajkaim nyílását! (Zsolt 141,3)

Mert te jó vagy, Uram, és megbocsátasz, nagyon szereted mindazokat, akik hozzád kiáltanak. (Zsolt 86,5)

Ekkor Jézus hangosan felkiáltott: "Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!" És ezt mondva meghalt. (Lk 23,46)

Mert erõssége vagy a nincstelennek, erõssége a szegénynek a nyomorúságban, oltalom a zivatarban, árnyék a hõségben, mert a hatalmaskodók dühe olyan, mint a kõfalra zúduló zivatar. (Ézs 25,4)

Jézus mondta: "Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyõztem a világot." (Jn 16,33)

Az Úr pedig elõttük ment nappal felhõoszlopban, hogy vezesse õket az úton, éjjel meg tûzoszlopban, hogy világítson nekik. (2Móz 13,21)

Jézus Krisztus mondja: "Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága." (Jn 8,12)

Mindezek arra várnak, hogy idejében adj nekik eledelt. Ha adsz nekik, szedegetnek, ha bõkezû vagy, jóllaknak javaiddal. (Zsolt 104,27-28)

Isten nem hagyta magát bizonyság nélkül, mert jótevõtök volt, a mennybõl esõt adott nektek és termést hozó idõket; bõven adott nektek eledelt és szívbéli örömet. (ApCsel 14,17)

Mert az Úr, a te Istened emésztõ tûz, féltõn szeretõ Isten! (5Móz 4,24)

Azután bement Jézus a templomba, és kezdte kiûzni az árusokat, ezt mondva nekik: "Meg van írva: És az én házam imádság háza legyen, ti pedig rablók barlangjává tettétek." (Lk 19,45-46)

Az élõ Úrra esküszöm, hogy csak azt fogom mondani, amit az én Istenem mond. (2Krón 18,13)

Jézus Krisztus mondja: "Nem a magam akaratát keresem, hanem annak az akaratát, aki elküldött engem." (Jn 5,30)

Örökké emlékezik szövetségére, az ezer nemzedéknek parancsolt igére. (Zsolt 105,8)

Az Úr beszéde megmarad örökké. (1Pt 1,25)

Vagy megveted jóságának, elnézésének és türelmének gazdagságát, és nem veszed tudomásul, hogy téged az Isten jósága megtérésre ösztönöz? (Róm 2,4)

Türelmes az Úr, de nagy a hatalma; nem hagy az Úr büntetés nélkül. (Náh 1,3a)

Örüljetek Jeruzsálemmel! Vigadjatok vele mindnyájan, akik szeretitek! Szívbõl örüljetek vele mind, akik gyászoltátok! (Ézs 66,10)

Pál írja: Hálát adok az én Istenemnek, valahányszor megemlékezem rólatok, és mindenkor minden könyörgésemben örömmel imádkozom mindnyájatokért. (Fil 1,3-4)

Izráel, szolgám vagy! Kiválasztottalak, nem vetlek meg! (Ézs 41,9)

Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és rendeltelek titeket arra, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon. (Jn 15,16)

Jézus mondta: "Amikor eljön a Pártfogó, leleplezi a világ elõtt, hogy mi a bûn, mi az igazság és mi az ítélet." (Jn 16,8)

Most már fölkelek - mondja az Úr - a nyomorultak elnyomása, a szegények sóhajtása miatt, és szabadulást adok az arra vágyódónak. (Zsolt 12,6)

Aki gúnyolja a szegényt, Alkotóját gyalázza, és aki a veszedelemnek örül, nem marad büntetlen. (Péld 17,5)

Jézus mondta: "Ha vendégséget rendezel, szegényeket, nyomorékokat, sántákat, vakokat hívjál meg, és boldog leszel, mert nincs mibõl viszonozniuk." (Lk 14,13-14a)

Ne gyûlöld szívedben atyádfiát! Fedd meg bátran honfitársadat, hogy ne légy részes a vétkében. (3Móz 19,17)

Jézus mondta: "Ha vétkezik atyádfia, menj el hozzá, intsd meg négyszemközt: ha hallgat rád, megnyerted atyádfiát." (Mt 18,15)

Ne mondd: Ahogy õ bánt velem, én is úgy bánok vele, megfizetek mindenkinek cselekedete szerint! (Péld 24,29)

Jézus mondta: "Boldogok az irgalmasok, mert õk irgalmasságot nyernek." (Mt 5,7)

Ezt mondta az Úr: Mert Ábrahámot választottam ki arra, hogy megparancsolja fiainak és háza népének is, hogy õrizzék meg az Úr útját, cselekedjenek az igazságnak és jognak megfelelõen. (1Móz 18,19)

Ábrahám hitt az Úrnak, aki ezért igaznak fogadta el õt. (Róm 4,9)

Majd ezt mondta Rúben a testvéreinek: Ne ontsatok vért! (1Móz 37,22)

Vigyázzatok, hogy senki se fizessen a rosszért rosszal, hanem törekedjetek mindenkor a jóra egymás iránt és mindenki iránt. (1Thessz 5,15)

De az Úr így szólt Kainhoz: Mit tettél? Testvéred kiontott vére kiált hozzám a földrõl. (1Móz 4,10)

Tehát, ti gazdagok... Íme, a földjeiteket learató munkások bére, amelyet visszatartottatok, égre kiált, és az aratók panasza eljutott a Seregek Urának a fülébe. Dõzsöltetek a földön és tobzódtatok, hizlaltátok a szíveteket, mint az áldozati állat levágásának napján. Elítéltétek, megöltétek az igazat. (Jak 5,1.4-6)

Hiszen az én kezem vetette meg a föld alapját, az én jobbom feszítette ki az eget. Ha szólítom õket, mind elõállnak. (Ézs 48,13)

Imádjátok azt, aki teremtette a mennyet és a földet, a tengert és a vizek forrásait! (Jel 14,7)

Sokféle szándék van az ember szívében, de csak az Úr tanácsa valósul meg. (Péld 19,21)

Pál és Szilász Bitíniába próbáltak eljutni, de Jézus Lelke nem engedte õket. (ApCsel 16,7)

Megindult a szívem, egészen elfogott a szánalom. Nem izzó haragom szerint bánok vele..., mert Isten vagyok én, nem ember. Szent vagyok köztetek. (Hós 11,8c-9)

De ahol megnövekedett a bûn, ott még bõségesebben kiáradt a kegyelem. (Róm 5,20b)

Az Úr lesz a király az egész földön. Azon a napon az Úr lesz az egyetlen Isten, és neve az egyetlen név. (Zak 14,9)

Nekünk mégis egyetlen Istenünk az Atya, akitõl van a mindenség, mi is õérte, és egyetlen Urunk a Jézus Krisztus, aki által van a mindenség, mi is õáltala. (1Kor 8,6)

Félelmet keltve, de igazságosan válaszolsz nekünk, szabadító Istenünk! (Zsolt 65,6a)

Jézus Krisztus mondja: "Ha valamit kértek tõlem az én nevemben, megteszem." (Jn 14,14)

Megszabadítom õket minden vétküktõl, mert elpártoltak tõlem, és megtisztítom õket. Az én népem lesznek. (Ez 37,23b)

Jézus Krisztus önmagát adta értünk, hogy megváltson minket minden gonoszságtól, és megtisztítson minket a maga népévé, amely jó cselekedetre törekszik. (Tit 2,14)

Figyelj beszédemre, Uram, vedd észre sóhajtozásomat! Figyelj hangos kiáltozásomra..., mert hozzád imádkozom! (Zsolt 5,2-3)

Krisztus testi élete idején könyörgésekkel és esedezésekkel, hangos kiáltással és könnyek között járult az elé, akinek hatalma van arra, hogy kiszabadítsa õt a halálból. És meghallgattatott istenfélelméért. (Zsid 5,7)

Ti az Úrnak, Isteneteknek a gyermekei vagytok. (5Móz 14,1a)

Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldötte Fiának Lelkét a mi szívünkbe, aki ezt kiáltja: "Abbá, Atya!" (Gal 4,6)

Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság. (1Móz 1,3)

Múlik a sötétség, és már fénylik az igazi világosság. (1Jn 2,8)

Emberfia, minden szavamat, amelyet elmondok neked, fogadd szívedbe, és hallgasd figyelmesen! (Ez 3,10)

Erre Jézus így felelt: "De még boldogabbak azok, akik hallgatják az Isten beszédét, és megtartják." (Lk 11,28)

Az Úr szeme látja az igazakat, füle meghallja kiáltásukat. (Zsolt 34,16)

Jézus így szólt: "Vajon az Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal kiáltanak hozzá? És várakoztatja-e õket? Mondom nektek, hogy igazságot szolgáltat nekik hamarosan." (Lk 18,7-8a)

Mert nem akarjuk, testvéreim, hogy ne tudjatok arról a nyomorúságról, amely Ázsiában ért minket: rendkívüli mértékben, sőt erőnkön felül megterheltettünk, annyira, hogy az életünk felől is kétségben voltunk. Sőt mi magunk is elszántuk magunkat a halálra azért, hogy ne önmagunkban bizakodjunk, hanem az Istenben, aki feltámasztja a halottakat; (2Kor 1,8-9)

Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az ÚR tetteit! (Zsolt 118,17)

Ó, Uram, nagy és félelmes Isten, aki megtartod a szövetséget és a hûséget azok iránt, akik szeretnek és megtartják parancsolataidat! Vétkeztünk, és bûnbe estünk. (Dán 9,4-5)

Valljátok meg azért egymásnak bûneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. (Jak 5,16a)

Szakaszokra osztva olvasták a könyvet, Isten törvényét, és úgy magyarázták, hogy a nép megértette az olvasottakat. (Neh 8,8)

A nagy sokaság szívesen hallgatta Jézust. (Mk 12,37b)

Akik szabadításodra vágyódnak, hadd mondhassák mindig, hogy nagy az Isten! (Zsolt 70,5b)

Jézus ezt mondta neki: „Láss! A hited megtartott.” És azonnal megjött a szeme világa, és követte őt, dicsőítve az Istent. Amikor ezt látta az egész nép, dicsőítette Istent. (Lk 18,42-43)

Krisztus szabadságra szabadított meg minket, álljatok meg tehát szilárdan, és ne engedjétek magatokat újra a szolgaság igájába fogni. (Gal 5,1)

Dávid azonban erőt kapott Istenétől, az ÚRtól. (1Sám 30,6b)

Így fognak visszatérni az ÚR megváltottai is, és ujjongva érkeznek meg a Sionra. Öröm koszorúzza fejüket örökre, boldog örömben lesz részük, a gyötrelmes sóhajtozás pedig elmúlik (Ézs 51,11)

Ezen örvendeztek, noha most, mivel így kellett lennie, egy kissé megszomorodtatok különféle kísértések között, (1Pt 1,6)

Ha valaki rátalál ellenségére, sértetlenül bocsátja-e útjára? Jóval fizessen neked az ÚR azért, amit ma tettél velem! (1Sám 24,20)

„Nektek azonban, akik hallgattok engem, ezt mondom: szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket; áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket. (Lk 6,27-28)

Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel! (2Kor 5,20)

Tanúul hívom ma ellenetek az eget és a földet, hogy előtökbe adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet, hogy élhess te és utódaid is! (5Móz 30,19)

munkálkodik a Krisztusban, miután feltámasztotta őt a halálból, és jobbjára ültette a mennyekben, feljebb minden méltóságnál és hatalmasságnál, minden erőnél és uralomnál, sőt minden névnél is, amelyet segítségül hívnak, nemcsak ebben a világban, hanem az eljövendőben is. (Ef 1,20-20)

Megítéli az ÚR az egész földet, de királyát megerősíti, felkentjének hatalmat ad (1Sám 2,10b)

és kérem, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Lelkét, hogy megismerjétek őt; (Ef 1,17)

Én, én vagyok az ÚR, rajtam kívül nincs szabadító. (Ézs 43,11)

Míg hallgattam, kiszáradtak csontjaim, egész nap jajgatnom kellett. Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed, erőm ellankadt, mint a nyári hőségben. (Szela.) Megvallottam neked vétkemet, bűnömet nem takargattam. Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet az ÚRnak, és te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem. (Szela.) (Zsolt 32,3-5)

Vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott; lújuljatok meg lelketekben és elmétekben, (Ef 4,22-23)

Hozzád kiáltok, URam, és ezt mondom: Te vagy oltalmam, te vagy osztályrészem az élők földjén. (Zsolt 142,6)

őbenne van bátorságunk és szabad utunk bizodalommal a benne való hit által. (Ef 3,12)

Miközben beszélgettek, és vitatkoztak egymással, maga Jézus is melléjük szegődött, és együtt ment velük. Látásukat azonban valami akadályozta és nem ismerték fel őt. (Lk 24,15-16)

Ó, Izráel reménysége, szabadítója a nyomorúság idején! Miért lennél olyan az országban, mint egy jövevény, aki vándorként csak éjjelre tér be? (Jer 14,8)

Istenem, ne hagyj el késõ vénségemben sem, míg csak hirdethetem hatalmadat, nagy tetteidet a jövõ nemzedéknek. (Zsolt 71,18)

Volt ott egy prófétanõ is, Anna, Fánuel leánya, Áser törzsébõl. Nagyon elõrehaladott korú volt... Abban az órában õ is odaállt, hálát adott az Istennek, és beszélt róla mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megváltását. (Lk 2,36.38)

Mint nemes vesszőt ültettelek el, mint igazán valódi magot. Hogyan változtál át idegen szőlőtő vad hajtásává? (Jer 2,21)

Csodálkozom, hogy attól, aki Krisztus kegyelme által elhívott titeket, ilyen hamar más evangéliumhoz pártoltok; (Gal 1,6)

Dávid házára és Jeruzsálem lakóira pedig kiárasztom a könyörület és a könyörgés lelkét. (Zak 12,10a)

amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; (Jn 163,13a)

Igazságod olyan, mint a hatalmas hegyek, ítéleteid, mint a nagy mélység, embert és állatot megtartasz, URam. (Zsolt 36,7)

hogy a teremtett világ maga is meg fog szabadulni a romlandóság szolgaságából Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára. (Róm 8,21)

Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak. (Ef 5,15-16)

Az ember nem tudja hatalmában tartani a szelet, bezárni sem tudja a szelet, és senkinek sincs hatalma a halál napja fölött. (Préd 8,8a)

Mert nálad van az élet forrása, a te világosságod által látunk világosságot. (Zsolt 36,10)

Az ünnep utolsó nagy napján felállt Jézus, és így kiáltott: „Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! (Jn 7,37)

Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. (Jn 1,3-4)

Tekintsetek föl a magasba, és nézzétek: ki teremtette az ott levőket? Előhívja seregüket szám szerint, néven szólítja mindnyájukat. Olyan hatalmas és erőteljes, hogy egy sem mert hiányozni. (Ézs 40,26)

Gyermekeim, őrizkedjetek a bálványoktól! (1Jn 5,21)

Ezek a harci kocsikat, amazok a lovakat emlegetik dicsekedve, mi pedig Istenünknek, az ÚRnak a nevét. (Zsolt 20,8)

Féld Istent, és tartsd meg parancsolatait, mert ez minden embernek kötelessége! (Préd 12,13b)

Ha ellenben betöltitek a királyi törvényt az Írás szerint: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!” - helyesen cselekesztek. (Jak 2,8)

Hazug hírt ne terjessz! (2Móz 23,1a)

Levetve tehát minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatást, irigységet és minden rágalmazást, (1Pt 2,1)

Ezt mondom: Megvalósul tervem, mindent megteszek, ami nekem tetszik. (Ézs 46,10b)

De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született a törvénynek alávetve, (Gal 4,4)

Akik pedig hittek a beszédének, megkeresztelkedtek, és azon a napon mintegy háromezer lélek csatlakozott hozzájuk. (ApCsel 2,41)

Így szól az én Uram, az ÚR, aki összegyűjti a szétszóródott Izráelt: Még gyűjtök azokhoz, akiket összegyűjtöttem! (Ézs 56,8)

Van, akinek a fecsegése olyan, mint a tőrdöfés, a bölcsek nyelve pedig gyógyít. (Péld 12,18)

Semmiféle bomlasztó beszéd ne jöjjön ki a szátokon, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják. (Ef 4,29)

Így ti is, amikor látjátok, hogy mindezek bekövetkeznek, tudjátok meg: közel van az Isten országa. (Lk 21,31)

Ő szabja meg a különböző időket és alkalmakat. Királyokat taszít el, és királyokat támaszt. (Dán 2,21a)

A szmirnai gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az első és az utolsó, aki halott volt, és életre kelt: Tudok nyomorúságodról, és szegénységedről, pedig gazdag vagy, (Jel 2,8-9a)

Te pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled származik az, aki uralkodni fog Izráelen. Származása visszanyúlik a hajdankorba, a távoli múltba. (Mik 5,1)

Amikor pedig már nem volt messze a háztól, a százados eléje küldte barátait, és ezt üzente neki: „Uram, ne fáradj, mert nem vagyok méltó arra, hogy a hajlékomba jöjj. De magamat sem tartottam méltónak arra, hogy elmenjek hozzád, hanem csak szólj, és meggyógyul a szolgám. (Lk 7,6b-7)

Boldog az az ember, akinek te vagy ereje, aki a te utaidra gondol. (Zsolt 84,6)

Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és mennyei Atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk? (Mt 6,26)

Jó az ÚR mindenkihez, irgalmas minden teremtményéhez. (Zsolt 145,9)

Új szívet adok nektek, és új lelket adok belétek: (Ez 36,26a)

 A tanítványok azonban megteltek örömmel és Szentlélekkel. (ApCsel 13,52)

Országod örökkévaló ország, uralkodásod nemzedékről nemzedékre tart. (Zsolt 145,13)

Mert úgy tetszett neki, hogy megismertesse velünk az ő akaratának titkát, amelyet kijelentett őbenne az idők teljességének arról a rendjéről, hogy a Krisztusban egybefoglal mindeneket, azt is, ami a mennyben, és azt is, ami a földön van. (Ef 1,9-10)

mert tetszett az ÚRnak, hogy a saját népévé tegyen benneteket. (1Sám 12,22b)

Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!” (Lk 12,32)

Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk. (Zsid 4,16)

Isten ekkor azt mondta: Ne jöjj közelebb! Oldd le sarudat a lábadról, mert szent föld az a hely, ahol állasz! (2Móz 3,5)

De Jézus odahívta őket, és így szólt hozzájuk: „Tudjátok, hogy azok, akik a népek fejedelmeinek számítanak, uralkodnak rajtuk, és nagyjaik hatalmaskodnak rajtuk. De nem így van közöttetek, hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen szolgátok; (Mk 10,42-43)

Ez az én szolgám, ... Lelkemmel ajándékoztam meg, törvényt hirdet a népeknek. (Ézs 42,1b)

Erőm és énekem az ÚR, megszabadított engem. (Zsolt 118,14)

Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és ő vitt át minket szeretett Fiának országába, (Kol 1,13)

Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta. (Ézs 53,4)

mert ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világ bűnéért is. (1Jn 2,2)

Az apostolok így szóltak az Úrhoz: „Növeld a hitünket!” (Lk 17,5)

Alázzátok meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. (1Pt 5,6)

Mert szeretnélek látni benneteket, hogy megerősítésetekre valamilyen lelki ajándékot adjak nektek, vagyis, hogy együtt bátorodjunk meg közöttetek egymás hite által, a tietek és az enyém által. (Róm 1,11-12)

Ez a szeretet, és nem az, ahogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért. (1Jn 4,10)

2013 Szeptember 23. Huixquilucan, Mexiko

Most találtam a neten:

2013 Szeptember 23. Huixquilucan, Mexiko

a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők, (Róm 12,10)

Úr! Aki ismer Téged, az megtanulja és tudja tisztelni a mellette élő embert. Azért tisztelem, mert tudom, hogy az ő földi élete is számon van tartva és ő is a Te kezedben van. Tisztelem az embertársamat, mert tudom, hogy az ő életútja is hepehupás, amelyen járnia kell és ez nem könnyű teljesítmény. Azonban a szó szoros értelmében, azt nem mondhatom egyik emberre sem, hogy jó. Minden tiszteletem Ferenc pápának is, de azzal nem szolgál Téged, hogy jónak nyilvánítja az embert. Kérlek, bocsásd meg tévelygéseinket. Kérlek, segíts nem csak tisztelni, hanem szeretni is a másikat azzal a szeretettel, amit Tőled kaptam. Segíts szem előtt tartani, hogy mindenki számára Te vagy az Út, Igazság és Élet. Tudom, hogy így van. Ámen

Apja, Zakariás, megtelt Szentlélekkel, és így prófétált: „Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta népét, és váltságot szerzett neki. (Lk 1,67-68)

Szentlélek! Mit sugallsz? Szeretettel, tisztelettel, engedelmesen, valódi alázattal fordulok Hozzád. Téged nem lehet kispekulálni. Te akkor jössz, amikor Te akarod. A Te akaratod pedig tökéletes. Bocsáss meg, amikor túl sokat beszélek. Az is előfordul, amikor kellene és mégsem szólok, bocsáss meg. A hit, engedelmes szív nélkül, nem cselekvő. Áldott légy Te Pártfogó és végezd el küldetésedet, amerre csak jársz. Támassz fel embereket, akik beteljesítik akaratodat ezen a földön. Ez a világ meg sem tudja fogalmazni, hogy Kiért sóvárog és Kit vár. A világosság sokszor az orruk előtt pislákol és mégsem tudják beazonosítani. Földi szolgáid viszont pontosan tudják, hogy mindenkinek az élő vízre van szüksége. Segíts, hogy elmondhassam, hogy minden Neked köszönhető, Jézus Krisztusért. Ámen

Álljatok meg tehát, felövezve derekatokat igazságszeretettel, és magatokra öltve a megigazulás páncélját, felsaruzva a lábatokat a békesség evangéliuma hirdetésének a készségével. (Ef 6,14-15)

Istenem! Szeretem az igazságot és tudom, hogy az Nálad van. Ami az én perspektívámból igaznak tűnik, az biztos, hogy hamis. Azonban Te a pártfogásodba vettél és személyesen Te foglalkozol velem, hogy lássak. Rajtad keresztül látom például, hogy mennyire nincs könyörületes szívem.Te átérzed és átlátod mások fájdalmát, félelmét, dühét, szomorúságát és örömét is úgy, hogy a Hozzád fordulót igazsággal, szeretettel és kegyelmeddel fogadod. Nem használod isteni erődet, hogy elzárkózz a Hozzád közeledőhöz, mert Te mindig, mindenkit szívesen fogadsz. Szeretnék olyan ember lenni, mint amilyen Te vagy Istenként. Ámen

„Most bocsátod el, Uram, szolgádat beszéded szerint békességgel, mert meglátták szemeim üdvösségedet, (Lk 2,29-30)

Úr Jézus! Saját erőből nem tudok megbékélni. Rád kell tekintenem és akkor van erőm mindenre. Köszönöm, hogy szólt az ige ma is és lehetőségem volt hallgatni, Rád figyelni. Semmi sem véletlen és Te úgy döntöttél, hogy igeközelben lehetek. Nélküled valamiféle álcákat kellene magamra vennem, hogy takarni tudjam szégyenemet, hibáimat, sebeimet. Például a tegnap is bántó és sértő voltam. De Te úgy döntöttél, hogy elvégzed bennem munkádat. Igéddel gyógyítasz, építesz. Szeretetedet felém és az én kiválasztottságomat is bizonyítottad azzal, hogy Te testté lettél, közöttünk laktál, és látták a Te dicsőségedet. Köszönöm, hogy békesség van bennem. Ámen

Ezért ti is, mivel rajongtok a lelki ajándékokért, arra igyekezzetek, hogy gazdagodásotok a gyülekezet építését szolgálja. (1Kor 14,12)

Drága Istenem! Ha egy leltár készülne ingóságomról, ingatlanomról és erre a leltárra valaki ránézne, nem sorolna a gazdagok közé. Mégis gazdag vagyok. Te többek között megajándékoztál hittel és szeretettel. Abban hiszek, hogy Te vagy a Teremtő, Szerető, Szabadító. Szereteted pedig, amit kaptam, nem egy szalmaláng, rózsaszín köd, rajongás, hanem állandó, valódi törődés a másikkal. Érdemes dolgozni ezekkel az ajándékokkal. Nem csak anyagi javakért hajtok, hanem Neked dolgozok. Te pedig fizettél és fizetsz is. Megáldod munkámat és igen jól vagyok. Köszönöm! Ámen

a reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által. (Róm 5,5)

Szentlélek! Te megerősítesz. Híján vagyok az állhatatosságnak és a hosszútűrésnek is, de Te képessé teszel arra, hogy a terveidet rajtam keresztül is végrehajtsad és megmaradjak a hitben, béketűrésben, szeretetben. A reménység tevékennyé tesz és én szívesen dolgozom Neked. Ámen

"De nekem olyan jó Isten közelsége!" (Zsolt.73:28a)

Drága Édesatyám! Feledhetetlen élmény és kaland, időt együtt tölteni, végigcsinálni nehéz és egyszerűbb időszakokat Veled. Te szólsz hozzánk és mint a földi szülő a gyermekének, elmondod, hogyan mérjük föl a helyzetet, mit tegyünk adott esetben, vagy éppen dicséretet, fegyelmezést is kaphatunk Tőled. Kívánom, hogy az új év is Veled teljen el és mi előrébb jussunk a Te szereteted megtapasztalásában, továbbadásában. Ámen