Jelenések4-6 rövid összefoglalója véleményem szerint:

Jelenések4-6 rövid összefoglalója véleményem szerint:
Az oroszlán lehet az emberi hatalom és a rend jelképe, a bika lehet a gazdasági fejlődés és az emberi termékenységé, a sas lehet az emberi éleslátásé, tudományé, az emberhez hasonló arc pedig az emberközpontú világkép, humanizmus jelképe. Az ember, elszakadva Istentől, hiába próbálkozik képességeivel, nem tud megoldást. Cselekedetei hazug ígéretekből, háborúkból, szűkölködésekből, pusztulásból állnak. Ezzel szemben a Bárány szeretetével, engedelmességével, vérével megvásárolta az övéit az örökkévalóságnak.

Gondolatok

A Jelenések 6-tal folytattuk. Felolvastuk a hernhuteri napi igéket is. Isten szemében az egész világunk aprónak látszik. A nagyságot és mennyiséget más mércével szemléli, mint mi. A pecsétek feltörése megtörténik a trónteremben, amit Isten mércéje szerint nem tudunk szemlélni, de megkíséreltük a János által leírt üzenetet megérteni. Az első 6 pecsét feltörését láthattuk. 4 pecsét, 4 lovas. A négy élőlény hívta elő őket. A fehér lovasnak korona adatott és győzött. A történelem során jöttek a nagy vezérek, de egyikük sem biztosított tartós békét és el is mentek az ígéretekkel együtt. Lehet arra is gondolni, hogy jönni fog egy nagyszabású vezető, aki hamis Krisztusként az egész világot el fogja bolondítani. A tűzvörös ló háborúkat hozott. Háború van a földön. Van, hogy jól látható a frontvonal, máskor pedig a láthatatlan frontvonal a lelkek között húzódik. Lehet arra is gondolni, hogy egy nagyon nagy háború előtt áll a teljes föld. Fekete ló hozta a földre az éhezést, a nélkülözést. Erőforrásaink végesek és szűkösek. Ráadásul ezek is aránytalanul vannak szétosztva és a szűkmarkúság jellemzi inkább az embert a nagylelkűség helyett. Lehet arra is gondolni, hogy elkövetkezik az az idő, amikor a világméretű hiány olyan méreteket ölt, hogy mindenki csakis magáról fog tudni gondoskodni. A fakó ló megjelenése halállal sújtja a föld negyedrészét. Vannak emberi érdekek, amik azt akarják, hogy kevesebben éljünk a földön. A fenntarthatóság zászlaja alá csoportosulnak és ellehetetlenítenek helyeket, emberi csoportokat. Például Afrikát a belső háborúk, a vízhiány és élelmiszerhiány is sújtja egyszerre. Lehet gondolni arra is, hogy az ilyenfajta pusztítás, pusztulás a későbbiekben még nagyobb méreteket ölt. Az ötödik pecsét feltörése után láthattuk vértanúk lelkeit, akiknek még várniuk kellett a végső ítéletre, mert még nincs itt az idő erre. A hatodik pecsét világméretű, sőt univerzum szintű felfordulást fog okozni. Az emberek legszívesebben elbújnának, amit meg is kísérelnek majd. Olyan ez, mint amikor közeledünk a halál felé, de mi még mindig ragaszkodunk a régi dolgainkhoz. Tudjuk, hogy el kellene engedjük, mégis görcsösen ragaszkodunk. Volt, aki hátra hagyta, hogy a Harley Davidson-ján ülve temessék el.

Gondolatok

A Jelenések 5. fejezetével folytattuk. A látomás a trónteremben folytatódik. A trónon ülő jobb kezében van az ítélet, hét pecséttel. Ki méltó, hogy átvegye? Ekkor látja meg János, hogy a négy élőlény és a vének között ott van a győzedelmes oroszlán, Isten Báránya, aki saját vérével vásárolta meg Istennek a választottakat, akik uralkodni fognak a földön. Ő a méltó, aki könnyedén átvette a tekercset. Leborultak Előtte az égi lények. Imádták Őt és a szentek imádságaival árasztották el a teret. Az ítélet el fog hangzani ugyanattól, mint akitől hallható volt a kegyelem idejének hirdetése. A Bárány imádásához csatlakozott az összes többi teremtmény is, mennyen és földön. Méltó a megöletett Bárány, hogy övé legyen az erő és a gazdagság, a bölcsesség és a hatalom, a tisztesség, a dicsőség és az áldás! A trónon ülőé és a Bárányé az áldás és a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké.

Gondolatok

A tegnap a 107. Zsoltár 33. versével foglalkoztunk. Isten igazságos és az emberi bűn miatt sivatagosodás lép fel. Isten nem kell bizonygassa erődemonstráció keretein belül, hogy Ő az Úr. Ő természetes utakon végrehajtja az ítéletet. Például a felmelegedés globális probléma és az ember mégsem tud összefogni ellene. A vírusok is Isten teremtményei és az ember folyamatosan birkózik velük. A világban végbemenő folyamatok tükrözik az ember távol maradását Istentől, ami a pusztuláshoz vezet. A függetlenedés következménye a halál. Már a Biblia első lapjai is erről tanúskodnak. Igaz ez a mi egyéni életünkre is. Hogyha a testvérem életén látom a rossz irányt, helye van a feddésnek, szeretettel. Örüljünk, amíg kapjuk a feddést, mert addig még van lehetőség Istenhez fordulni. Adjunk hálát Istennek minden idegszálunkkal, minden sejtünkkel, mert jó az Úr.

Gondolatok

A Jelenések 4. részével folytattuk. János látomása elkalauzolt minket a mennyei trónterembe. Valaki ült a trónon. Őt korábban senki nem látta és nevén sem szólította. János most is csak azt írja Róla, hogy ragyogott. A trón körüli szivárvány a teremtett világgal kötött szövetségre emlékeztet és tudjuk, hogy Isten semmiről sem feledkezik meg. Lehet jönni Hozzá bátran. Azonban a trónból mennydörgés és villám is jött ki. Ez a trónon ülő uralkodását, ítélkezés megtartását mutatja. Látható volt valami üvegtengerszerű és körben pedig égi lények. Minden az Isten dicsőségét szolgálja. A teremtett világ meghajol a Trónon Ülő előtt, az égi lények pedig dicsérik szent nevét. Isten szemszögéből mindennek megvan a rendje. Ő mindent lát és mindent az uralma alatt tart akkor is, hogyha számunkra valami zavaros, vagy csak szétdobálásnak tűnik. A mi perspektívánkból viszont a hitetlenség, reménytelenség, gyűlölet helyett, igyekezzünk hittel, reménnyel és szeretettel élni.

Gondolatok

A Jelenések 3. fejezetét olvastuk fel. A győztes Jézus ott áll az ajtók előtt és zörget. Ahol nem nyitnak ajtót, oda nem megy be. Nem nyitottak ajtót szomszédaink, a jómódú európai társadalmi csoportok, intézmények, kormányok sem. Nem tartanak igényt Krisztusra. Nem csoda, hogy összeomlanak, mint az ikertornyok. De míg ez nem történik meg, meg lehet térni! A mi gyülekezeti közösségünkbe is viszont minden vasárnap meghívjuk Krisztust és Ő minden alkalommal el is jön. Komoly lehetőség van arra, hogy Jézus hívó szavára megtérjen az ember és kikerüljön az Ördög gyülekezetéből. Bárcsak a gyúróiak, tordasiak, martoniak, és persze az európaiak közül is, sokan meghívnák Krisztust az életükbe! Habár kevés az ereje annak a néhány keresztyénnek, akik folyamatos kapcsolatban állnak Krisztussal, erejük mégis megújul, szárnyra kelnek, mint a sas. Látszik rajtuk, hogy szereti őket az Isten és ez kíváncsivá tesz másokat is. Akik győznek, oszlopok lesznek Isten templomában, nevük lesz az Atya és az Ő angyalai előtt és a Király trónusán foglalnak helyet.

Gondolatok

A Jelenések 1 és 2-ből olvastunk. Jézus Krisztus az Úr mindenek felett. Ma ez elrejtve van, de János a Patmosz szigetéről arról az örömről tudósított minket, hogy lelki szemeivel látta az Urat teljes hatalmában. Először úgy esett össze János, mint egy halott, de az Úr felsegítette. Az Úr tekintete a nap teljes erejével fénylett és üzent a gyülekezeteknek, illetve azok angyalainak. Dicsért és panaszt is tett. Üzente, hogy meg kell térni és szeretni. Azt is üzente, hogy a szenvedéstől nem kell félni. A teljes hűséget várja el és a hamis tanításoktól el kell fordulni. Tenni kell a jót és Ő megvizsgálja mind a tudatos és mind a tudat alatti cselekvést is. Üzent, hogy a cél az élet, az új név megszerzése a hatalommal együtt. Azt adja, amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett. A hajnalcsillagot adja, azaz Önmagát. Arra biztatja a gyülekezeteket, akik között Ő maga jár, hogy győzzenek. ÚGY LEGYEN!

Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod. (Zsolt 139,5)

Maga a békesség Ura adjon nektek mindig minden körülmények között békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal! (2Thessz 3,16)

Gondolatok

A Mal. 3-ból és a Jel. 1-ből olvastunk. Az Úr eljövetelére vágyunk, de ez tisztulási folyamattal kell együtt járjon. Az Úr megtisztítja népét, ahogy az ötvös tüze az ezüstöt. Megfigyelhető ez a folyamat az egyéni életünkben is. Amikor az Úr megérkezik, tisztában vagyok vele, hogy bűnös vagyok, nem tudok magamon segíteni és nélküle elveszek, de Ő kijelenti, hogy értékes vagyok számára, az Övé vagyok és élek, mert Ő tisztított meg a vérével. Ezzel párhuzamosan Magyarország és egész Európa nagy bajban van. Az emberek elfordultak Istentől. A keresztényi alapelveken működő társadalom nehezen működik, hiszen a bizalmi válság elég erősen roncsolta, roncsolja. Tömegével jönnek a muzulmánok és még 5 millió ember van úton. Mint ahogyan régen a törökök jöttek. Csakis Jézus segíthet. Itt már nem lehet foltozgatni a dolgainkat. A vádemelés megtörtént és az ítélet is meghozatalra kerül. Imádkozzunk az ébredésért. Az Úr jövetelének híre jó hír azoknak, akik Benne bíznak. Jézus a népek történetének Ura. Ő a királyok fejedelme. Ő tette pappá a hívőt, így lehet az Isten jelenlétében. Dicsérjük Istent! Mind, ki féli itt lent, Nagy nevét vígan áldjuk.

Gondolatok

A Zak 9 és a Fil 2 került felolvasásra. A Király hatalommal jön és békét hoz. Ennek a békének akkora az ereje, hogy kihat az egész földre és megmarad örökre. Ez a Király azonban szamáron érkezik és vannak, akik elutasítják az Ő megoldását. Ennek pusztulás a következménye, mert a Király nélkül semmi sem tartós. A Király, habár egyenlő Istennel, eljött személyesen és megszületett egy kis településen, egy eldugott helyen. Emberként élt és mindenben hasonló volt, kivéve a bűnt. Mivel nem volt bűnös, az Atyával tökéletes kapcsolatban volt és mindvégig engedelmeskedett. Az Atya pedig elvezette Jézust, hogy meghaljon a világ bűneiért. Az Istent pedig végig az ember iránti szeretete vezérelte erre.
Isten sosem volt passzív a dolgaink felöl. A napokban a migránskérdéssel foglalkozik az országunk. Mi, keresztyének ne legyünk passzívak. Imádkozzunk és segítsünk, ahogy elkészíti ezt nekünk Isten. Azonban elismerjük és tiszteletben tartjuk a határőrség, rendőrség, a titkosszolgálat, az egészségügy, más szervezetek és a kormány munkáját is.

Én, az Úr, nem változtam meg! (Mal 3,6a)

Én vagyok az Alfa és az Ómega, így szól az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendõ: a Mindenható. (Jel 1,8)

Emeljük föl szívünket és kezünket Istenhez, aki a mennyekben van. (JSir 3,41)

Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk. (Zsid 4,16)

Az Úrtól jön a szabadítás. Legyen áldásod népeden! (Zsolt 3,9)

Irgalom, békesség és szeretet adassék nektek bõségesen. (Júd 2)

Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül. (Zak 9,9b)

Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlõ Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel. (Fil 2,6-7a)

Hangos szóval magasztalom az Urat, és dicsérem õt a sokaság elõtt. (Zsolt 109,30)

Abban az órában is megjelent [Anna], hálát adott Istennek, és beszélt róla mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megváltását. (Lk 2,38

Aki elnyomja a nincstelent, gyalázza Alkotóját. (Péld 14,31a)

Pál írja: És ti mégsem estetek abba a kísértésbe, hogy engem testi erõtlenségem miatt megvessetek vagy megutáljatok, hanem úgy fogadtatok, mint Isten angyalát, mint Krisztus Jézust. (Gal 4,14)

Kérdezd meg elõbb az Úr igéjét! (2Krón 18,4)

A jó földbe vetett mag: azok, akik hallgatják az igét, befogadják, és... termést hoz[nak]. (Mk 4,20)

Kinyújtotta szent karját az Úr minden nép szeme láttára; meglátják majd mindenütt a földön Istenünk szabadítását. (Ézs 52,10)

Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: õ jött el a világba. (Jn 1,9)

[Isten] tudja, mi van a sötétségben, és nála lakik a világosság. (Dán 2,22b)

Egyáltalán ne ítéljetek azért addig, míg el nem jön az Úr. Õ majd megvilágítja a sötétség titkait, és nyilvánvalóvá teszi a szívek szándékait. (1Kor 4,5)

Jó az Úr! Oltalom a nyomorúság idején, gondja van arra, aki hozzá menekül. (Náh 1,7)

Pál írja: [Epafroditosz] meg is betegedett halálosan, de Isten megkönyörült rajta, sõt nemcsak rajta, hanem énrajtam is, hogy szomorúságomra szomorúság ne következzék. (Fil 2,27)

Egy szívet adok majd nekik, és új lelket adok beléjük. (Ez 11,19a)

A fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: "Abbá, Atya!" (Róm 8,15b)

A sok beszédnél elkerülhetetlen a tévedés, de az eszes ember vigyáz a beszédre. (Péld 10,19)

Mert szavaid alapján ítéltetsz majd igaznak, és szavaid alapján ítéltetsz majd bûnösnek. (Mt 12,37)

Az Úr elõtt nincs akadály: akár sok, akár kevés ember által szerezhet szabadulást. (1Sám 14,6)

Keressétek elõször Isten országát és az õ igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek. (Mt 6,33)

Hát nem tudod, hát nem hallottad? Örökkévaló Isten az Úr, õ a földkerekség teremtõje! Nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen. (Ézs 40,28)

Az egyedül bölcs Istennek legyen dicsõség Jézus Krisztus által örökkön-örökké. (Róm 16,27)

Ha elestem is, fölkelek, ha sötétségben lakom is, az Úr az én világosságom. (Mik 7,8)

Jézus Krisztus mondja: Én világosságul jöttem a világba, hogy aki hisz énbennem, ne maradjon a sötétségben. (Jn 12,46)

Megszaporítom õket, és nem fogynak el, tiszteletet támasztok irántuk, és nem nézik le õket. (Jer 30,19b)

Jézus mondta: Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet vesz az ember, és elvet a szántóföldjébe. Ez ugyan kisebb minden magnál, de amikor felnõ, nagyobb minden veteménynél, és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között. (Mt 13,31-32)

Jön már a hegyeken az örömhírhozó, aki békességet hirdet! (Náh 2,1a)

Jézus erre ismét ezt mondta [a tanítványoknak]: Békesség nektek! Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket. (Jn 20,21)

Ti a saját szemetekkel láttátok az Úrnak valamennyi nagy tettét, amelyet véghezvitt. (5Móz 11,7)

Amit tehát láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek is, hogy nektek is közösségetek legyen velünk. (1Jn 1,3)

Nézz nyitott szemmel erre a házra éjjel és nappal, arra a helyre, amelyrõl ezt mondtad: Ott lesz az én nevem! (1Kir 8,29)

Krisztus azonban mint Fiú hû a maga házához. Az õ háza mi vagyunk, ha a bizalmat és a reménység dicsekedését mindvégig szilárdan megtartjuk. (Zsid 3,6)

Kiáltott az elesett, az Úr meghallgatta, és minden bajából kiszabadította. (Zsolt 34,7)

És ekkor egy ember így kiáltott a sokaságból: Mester, kérlek, tekints a fiamra, mert õ az én egyetlenem. (Lk 9,38)

Krisztus mondja: Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen. (Jel 21,6)

Ó, Isten, te vagy Istenem, hozzád vágyakozom! Utánad szomjazik lelkem. (Zsolt 63,2)

Nem olyan-e az én igém, mint a tûz - így szól az Úr -, vagy mint a sziklazúzó pöröly? (Jer 23,29)

Jézus Krisztus mondja: Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre. (Lk 12,49a)

Hûséges az Úr, aki megerõsít titeket, és megõriz a gonosztól. (2Thessz 3,3)

Rejtekhelyem és pajzsom vagy, igédben reménykedem. (Zsolt 119,114)

Még vár az Úr, hogy megkegyelmezhessen. (Ézs 30,18a)

Íme, az ajtó elõtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, õ pedig énvelem. (Jel 3,20)

Nagyobb örömöt adsz szívembe azokénál, akiknek bõven van búzájuk és boruk. (Zsolt 4,8)

Pál írja: Én megtanultam, hogy elégedett legyek azzal, amim van. (Fil 4,11)

Füves legelõkön terelget, csendes vizekhez vezet engem. Lelkemet felüdíti. (Zsolt 23,2-3)

Jézus mondta: Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem õket, õk pedig követnek engem. Én örök életet adok nekik. (Jn 10,27-28)

Aki szereti a pénzt, nem elégszik meg a pénzzel, sem a jövedelemmel az, aki szereti a vagyont. (Préd 5,9)

Ne legyetek pénzsóvárak, érjétek be azzal, amitek van, mert õ mondta: "Nem maradok el tõled, sem el nem hagylak téged." (Zsid 13,5)

Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsõítesz engem. (Zsolt 50,15)

Minden gondotokat õreá vessétek, mert neki gondja van rátok. (1Pt 5,7)

Bûneim büntetése utolért engem, áttekinteni sem tudom õket... Uram, siess segítségemre! (Zsolt 40,13b.14b)

Jézus mondta: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28)

A fiú tiszteli atyját... Ha én atya vagyok, miért nem tisztelnek? - mondja a Seregek Ura. (Mal 1,6)

Minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsõségére. (Fil 2,11)

Nem kell félned az elnyomástól: távol marad tõled, sem a rettentéstõl: nem közelít hozzád. (Ézs 54,14)

Tanítványai odamentek [Jézushoz], felébresztették, és ezt mondták: Uram, ments meg minket, elveszünk! De õ így szólt hozzájuk: Mit féltek, ti kicsinyhitûek? Ekkor felkelt, ráparancsolt a szelekre és a tengerre, és minden elcsendesült. (Mt 8,25-26)

Úrrá tetted [az embert] kezed alkotásain, mindent a lába alá vetettél. (Zsolt 8,7)

Boldogok a szelídek, mert õk öröklik a földet. (Mt 5,5)

Bárcsak az Úr egész népe próféta volna, és rájuk is kiárasztaná lelkét az Úr! (4Móz 11,29b)

Törekedjetek a szeretetre, buzgón kérjétek a lelki ajándékokat, de leginkább azt, hogy prófétáljatok. Aki pedig prófétál, emberekhez szól, és ezzel épít, bátorít, vigasztal. (1Kor 14,1.3)

Gondolatok

Tegnap a Zsolt. 23 és a Róm. 8 volt összekötve. Ki vádolhatna minket? Isten, aki mindenható és mindennek teremtője, odaállt mellénk. Ő nem akarta, hogy elvesszünk és a törvényt tökéletesen megtartva, megmentett minket. Mindenét odaadta, hogy éljünk. Hogyan tapasztaljuk meg ezt a hétköznapokban? Isten tökéletes tervező és kivitelező. Nézzük csak meg a világegyetem rendezettségét, felülmúlhatatlan nagyságát. Ennél is fontosabb, hogy Isten jósága, szeretete körülvesz minket és így élünk mindvégig. A művek minden részletében keressük a jót, legyünk jóhiszeműek és jobban megértjük annak működését, legyen az természeti jelenség, állat, vagy éppen ember.

Gondolatok

A Zsolt. 32-t és a Luk. 10-et olvastuk. Isten keze a zsoltárosra nehezedett és nagyon nehéz időszakot élt meg, amikor nem szólt Istenhez, talán királyi büszkeségből. Aztán mégis bűnbocsánatért esedezik, hiszen vágyik az Úr közelségére, szeretetére. Az Úr megbocsát és szemmel tartja őt, szeretettel. Lukácsnál a farizeus helyes választ ad, hogy a törvény legfontosabbja, szeresd Istent és az embertársadat. Jézus azt kéri a farizeustól, hogy cselekedjen törvény szerint. Időközben rá kell jönnünk, hogy Jézus közelsége nélkül lehetetlen önzetlenül szeretni. Márta Jézus körül sertepertélt ugyan, de nem volt Jézussal. Inkább aggodalmaskodott, hogy minden rendben legyen, talán háztartásvezetői hiúságból. Mária viszont ott volt Jézussal és szeretetet kapott és adott.

Gondolatok

Ézsaiás 2 és Lukács 1-et olvastuk tegnap. Krisztus első eljövetelét János készítette elő. A második eljövetelt pedig mi készítjük el. Krisztust hirdetjük. Tanítjuk az embert Isten rendjéről, ami törvény és kegyelem. Bátran nyúlhatunk szemléltető eszközként a hétköznapi élet felismert törvényszerűségeihez. A világ Teremtője megismerhető ezeken keresztül, hiszen Isten mindent jó akaratából, személyesen alkotott meg. A felismert összefüggéseket jól kell értsük és ehhez feltétlenül szükséges az Isten iránti bizalom. Tanításunk csupán felkészíti az embert Krisztus személyes eljövetelére. Csak akkor áll össze teljesen a kép, amikor színről színre kerülünk oda Isten jelenlétébe. Népek jönnek Hozzá és örömmel lesznek együtt. Ő személyesen tanítja a népeket és nép a népre kardot nem emel, hadakozást nem tanul.

 

Az Úr] igazságot szolgáltat a nemzetek között... Kardjaikból ezért kapákat kovácsolnak, lándzsáikból pedig metszõkéseket. (Ézs 2,4)

Istenünk könyörülõ irgalmáért, amellyel meglátogat minket a felkelõ nap a magasságból, hogy világítson azoknak, akik sötétségben és a halál árnyékában lakoznak, hogy lábunkat a békesség útjára igazítsa. (Lk 1,78-79)

Ezt mondta [az Úr]: A népek világosságává teszlek, hogy eljusson szabadításom a föld határáig. (Ézs 49,6b)

Jézus mondta: Tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sõt a föld végsõ határáig. (ApCsel 1,8b)

Beszéljetek szívhez szólóan Jeruzsálemmel, és hirdessétek neki, hogy letelt rabsága, megbûnhõdött bûnéért. (Ézs 40,2)

Mert [Isten] mondja: "A kegyelem idején meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek." Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja! (2Kor 6,2)

Gondolatok

A 116. Zsoltárt és a Róm 6-ból olvastunk. Ha sakkban a királyt körbeveszik, előbb, utóbb matt lesz. Az ember előbb, utóbb szembenéz gyengeségével, kilátástalanságával, végül a halállal. A zsoltáros erre úgy reagál, hogy dicséri Istent, hirdeti tetteit a földön. Törvény szerint végünk van. A törvényszegésnek, halál a következménye. A kegyelem oldaláról nézve, viszont Isten nem akarja megszakítani a kapcsolatot velem és értem küldte a halálba Jézus Krisztust. Az Ő jelenlétében élek igazán. Meghaltam a bűnnek és él bennem az igazság. Jártam a halál árnyékában és nyomorultul voltam. Nagyon jó nekem, hogy már most megtapasztalhatom az életet, azaz Isten jelenlétét. Az ember nagy lehetősége, hogy szólhat Istenhez. Biztassuk egymást, adjunk hálát az Úrnak és dicsérjük szent nevét.

Az Úr színe elõtt járhatok az élõk földjén. (Zsolt 116,9)

Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban. (Róm 6,23b)

Ha apám, anyám elhagyna is, az Úr magához fogad engem. (Zsolt 27,10)

Jézus Krisztus mondja: Íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. (Mt 28,20b)

Ehettek majd jóllakásig, és dicséritek az Úrnak, Isteneteknek a nevét. (Jóel 2,26a)

[Isten] nem hagyta magát bizonyság nélkül, mert jótevõtök volt, a mennybõl esõt adott nektek és termést hozó idõket, bõven adott nektek eledelt és szívbéli örömet. (ApCsel 14,17)

Gondolatok

Az Ézsaiás 60-at és Júdást olvastuk. Az Úr jelenléte meglátszik a hívőn és mások pedig sóvárogva várják az ilyen emberekkel való kapcsolatot. Mi pedig jelen lehetünk és Krisztus szeretetét adhatjuk tovább, miközben el is mondhatjuk, hogy mi is történik éppen. Nem magunkhoz kell kössük az embert, nem magunkra kell mutassunk, hanem Jézus Krisztusra. Ő mondta ki a keresztfán, hogy "Elvégeztetett". A munka sikeresen befejezve. Rá tekintünk, Rá várunk. Jézus arra hív, hogy hirdessük az evangéliumot a sötétségben, olyan emberek között, akikre a pusztulás vár. Nyújtsunk nekik jobb kezet és húzzuk ki őket a tűzből! Az életüket valójában mégsem nekünk köszönhetik, hanem mindenkit az Úr Jézus Krisztus ment ki és mi hálásak lehetünk, hogy ott lehetünk és a mentésben részt vehetünk.

Most azért keressétek szívvel-lélekkel Isteneteket, az Urat! (1Krón 22,19a)

Pál írja: Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem, de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig elõttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának Krisztus Jézusban adott jutalmáért. (Fil 3,13-14)

Letelnek a gyászod napjai. (Ézs 60,20c)

Tartsátok meg magatokat Isten szeretetében, várva a mi Urunk Jézus Krisztusnak irgalmát az örök életre. (Júd 21)

Mózes kinyújtotta kezét a tenger fölé, az Úr pedig... erõs keleti széllel visszafelé hajtotta a tengert. (2Móz 14,21)

Krisztus szabadságra szabadított meg minket. (Gal 5,1a)

Jób ekkor megszólalt, és így felelt az Úrnak: Bizony, könnyelmû voltam! Mit felelhetnék neked? Kezemet a számra teszem. (Jób 40,3-4)

Uram, taníts minket imádkozni! (Lk 11,1b)

Hálát adok neked [Uram], hogy meghallgattál, és megszabadítottál. (Zsolt 118,21)

Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetõnek megnyittatik. (Mt 7,8)

Gondolatok

A Zsolt 119 és 2Thessz 2 került felolvasásra. Isten törvénye nem csak a Tízparancsolatról szól. Az egész teremtett világot Isten törvényei működtetik, lásd például a gravitációt is. Mivel Isten állította fel a szabályokat, ezeken keresztül is megismerhető az Ő személye. A zsoltáros gyönyörködik a törvényben és nem foglalkozik az ellenséges lelkületű emberrel, hanem az Úrra tekint. Az Ő kezéből fogad el mindent. A törvényt nem lehet kijátszani és nincs különvélemény, ami mentesít. A törvényt van, hogy nem értem, miért is van, de az nem jogosít annak megszegésére. Hittel elfogadni és gyakorolni egy törvényt, annak pontos okának ismerete nélkül is lehet. Sőt, a törvények jó részét úgy gyakorlom, hogy nem is azonosítottam a törvényszerűséget. Isten kegyelme is a törvény része. Isten szeretete pedig elindította a kegyelmi eljárást és aki hisz a Fiúban, Fiúnak, nem veszik el. 

Halljátok, királyok, figyeljetek, fejedelmek! Én most az Úrnak éneket mondok, zsoltárt zengek az Úrnak, Izráel Istenének. (Bír 5,3)

Éjféltájban Pál és Szilász imádkozott, és énekkel magasztalta az Istent, a foglyok pedig hallgatták õket. (ApCsel 16,25)

Gondolatok

Lukács 14, Ézsaiás 40-et olvastuk. Isten, népének tekinti a magyarokat is. A nemzeti imádságunkban, a Himnuszban "Megbűnhödte már e nép" egybecseng az ézsaiási mondatokkal. Jézus meghalt a múltbéli és az eljövendő bűnökért is. Népünkért pedig bátran imádkozhatunk és kiálthatjuk közöttük bátran, hogy az Úr van itt. A vacsora elsődleges meghívottjait keressük fel. Erősítsük testvéri kapcsolatainkat és adjuk át a személyes meghívást. Azután aki hallja Isten szelíd hívását, álljon oda a szükséget látó, hitetlen, bizalmatlan ember elé is. Meg kell győzni, hogy eljöjjön az Úr vacsorájára. Kifogások, kimentések mindig vannak és lesznek, mégsem adhatjuk fel, mert még van üres hely, amit be kell tölteni. Egy éppen parkoló autót nem lehet vezetni, hiszen nincs mozgásban. Nem járunk kudarccal, legfeljebb csak akkor, hogyha nem indulunk el. Most van itt az idő a cselekvésre.

De hála legyen Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által! (1Kor 15,57)

Körülfontak a halál kötelei..., nyomorúságban és bánatban van részem. De az Úr nevét hívom segítségül: Ó, Uram, mentsd meg életemet! (Zsolt 116,3-4)

Magasztaljátok Istenünket, az Urat, boruljatok le lába zsámolya elõtt, mert szent õ! (Zsolt 99,5)

Halleluja, az üdvösség, a dicsõség és a hatalom a mi Istenünké! (Jel 19,1b)

Tekints le szent lakóhelyedrõl, az égbõl, és áldd meg népedet, Izráelt. (5Móz 26,15a)

Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az õ népét. (Lk 1,68)

Gondolatok

Az Apcsel 18 és Ézs 51-et olvastuk. Fogságban voltak a zsidók, de Isten újat tervezett. A régi elmúlik és új jön létre. A magyarok is folyamatosan elnyomók kezére kerültek és most sem vagyunk szabadok, hiszen a nyitott gazdaságunk sérülékeny a külső hatásoktól. Mégsem kell pesszimisták legyünk, mert Isten újat akar. Pál zsidók és pogányok között is hirdette az igét, melynek nyomán új életek jöttek létre. Megkötözöttségektől szabadultak. Magyarországon az 50-es években ébredési hullám volt. Isten akarja, hogy szóljunk ma is. Bátran kérhetjük az ébredést. Isten áldja meg igyekezetünket a bizonysagtételben. Isten, áldd meg a magyart!

Gondolatok

A Róm. 9-ből és az Ézsaiás 29-ből olvastunk. Perel-e Pál Istennel, hogy népe elutasításra került? Igazságtalannak tartja-e? Nem. Fájdalom van Pálban a népért és ha tehetné, inkább ő szakadna el Istentől, minthogy népét lássa elveszni. Az Atya elszakadt a Fiától, Isten már odaadta a népéért Fiát. Jézus magát feláldozta és tökéletes volt a fizetség. A Pál féle fájdalom benne van Istenben is, fájhat neki, hogy egyesek elutasítják őt és bűnt követnek el. Ez a fájdalom Istennél a haragban nyilvánul meg. Haragudott és a keresztfától elfordult és elszakadt a Fiútól. Isten szeretete állandó, de a kapcsolatoknak dinamikája van. Isten akkor is szeret, amikor gyűlöl. Jákobot és Ézsaút is szerette, mégis máshogy használta az egyiket és a másikat. Végül Jákob és Ézsaú is kibékült. Jézus pedig felment a mennybe az Atyához. A közönséges és a díszes edény is Isten alkotása. Isten szereti az alkotásait és ragaszkodik hozzájuk, de haragja is jelen van, ami távol tartja az ézsaúkat. A cinikus és irónikus hozzáállással baj van. Haragja viszont nem marad azokon, akik hisznek Neki, Krisztusért. 

Amikor Jákób fölébredt álmából, ezt mondta: ... Milyen félelmetes ez a hely! Nem más ez, mint Isten háza és a menny kapuja. (1Móz 28,16-17)

Hang hallatszott a felhõbõl: Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, õt hallgassátok! Amikor a tanítványok ezt meghallották, arcra borultak, és nagy félelem fogta el õket. Ekkor Jézus odament, megérintette õket, és így szólt hozzájuk: Keljetek fel, és ne féljetek! (Mt 17,5b-7)

Amikor ezt Jézus meghallotta, így szólt hozzájuk: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek; nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.” (Mk 2,17)

Vétkeztünk őseinkkel együtt, bűnt, gonoszságot követtünk el. (Zsolt 106,6)

Fogta tehát az Úristen az embert, és elhelyezte az Éden kertjében, hogy mûvelje és õrizze azt. (1Móz 2,15)

Márpedig a sáfároktól elsõsorban azt követelik, hogy mindegyikük hûségesnek bizonyuljon. (1Kor 4,2)

Micsoda fonákság! Egyenrangú talán az agyag a fazekassal? Mondhatja-e az alkotás alkotójának: Nem õ alkotott engem?! Mondhatja-e a fazék a fazekasnak: Nem ért a dolgához?! (Ézs 29,16)

Ugyan ki vagy te, ember, hogy perbe szállsz az Istennel? (Róm 9,20a)

Pál írja: Tudom, kiben hiszek, és meg vagyok gyõzõdve, hogy neki van hatalma arra, hogy a rám bízott kincset megõrizze. (2Tim 1,12b)

Ragaszkodik hozzád lelkem, jobboddal támogatsz engem. (Zsolt 63,9)

Gondolatok

A 2Krón 14 és a Jn 16 került olvasásra. Jézus sírja harmadnapra üres volt és ez az igazi reménység. Jézus legyőzte a világot és a sötétségben feltűnt az igazi világosság. Győzelme konkrétan abban válik kézzel foghatóvá, hogy Jézus bennünk, közöttünk van Szentlelke által és újjászületések történnek ma szerte a világon.  Ászá király uralkodásának nagyobb részében azt tette, amit Isten jónak lát.  Meggyőződése volt, hogy testileg, lelkileg az Úrnak tetsző életet kell élnie az országnak. Tudatosan, reálisan készült a háborús időre is és amikor győzelmet aratott, az Úr győzelmének tulajdonította azt. Örüljünk mi is, amikor országunkban az Úrnak tetsző intézkedések vannak. Nekünk is meg kell tennünk mindent, hogy tudatosak, reálisak legyünk a saját életünkre vonatkozóan, így vetve alá magunkat Urunk győzelmének. A hittel cselekvésnek mind rövid és mind hosszú távon jó következményei vannak. Bizalmunk teljes, mert a háborút az Úr már megnyerte.

Mert egyenesek az Úr útjai: az igazak járnak rajtuk, a vétkesek elbuknak rajtuk. (Hós 14,10b)

Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. (Mt 7,21)

Uram, neked nem nehéz megsegíteni az erõtlent a sokasággal szemben! (2Krón 14,10b)

Jézus Krisztus mondja: A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyõztem a világot. (Jn 16,33b)

Gondolatok

A Zsolt. 119, 77-et és a Máté 22. fejezetet. A király parancsára mindenkit behívtak. Látja az egyiket, akinek nincs megfelelő öltözéke. "Barátom!" A király nem a testőrein keresztül, személyesen így szólítja meg az alkalmatlankodót. Barátomnak szólítja és Jézus az életét adja a barátaiért. A király viszont most választ vár az öltözékről. Nem kap választ, elzárkózik a megkérdezett. Pedig a meghívott akár irgalmat kérhetett volna, ahogyan a zsoltáros is megtette. Jézusból kiindulva, a király kegyelmet adott volna a részt vevő felkészületlensége ellenére. A király társasága lett elutasítva. Így a sírók és fogcsikorgatók társasága maradt a sötétben. Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak. Az ingyen kegyelem elfogadása jelenti a választottságot. A gyakorlatban ez sok mindent jelent. Többek között azt is, hogy szabad vagyok arra, hogy a mögöttem lévőt hátra hagyva, nem görcsölve tegyem a jót, amit Isten előre elkészített.