De ő ezt mondta nekem: „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.” (2Kor 12,9a)

Kegyelmezz, URam, mert elcsüggedtem, gyógyíts meg, URam, mert reszketnek tagjaim! Lelkem is csupa reszketés, (Zsolt 6,3-4a)

Izráel királya így válaszolt: Mondjátok meg neki, hogy aki kardot köt, ne kérkedjék úgy, mintha már lecsatolta volna! (1Kir 20,11)

És én erőtlenség, félelem és nagy rettegés között jelentem meg nálatok. Beszédem és igehirdetésem sem az emberi bölcsesség megejtő szavaival hangzott hozzátok, hanem a Lélek bizonyító erejével; (1Kor 2,3-4)

Amikor pedig már nem volt messze a háztól, a százados eléje küldte barátait, és ezt üzente neki: „Uram, ne fáradj, mert nem vagyok méltó arra, hogy a hajlékomba jöjj. De magamat sem tartottam méltónak arra, hogy elmenjek hozzád, hanem csak szólj, és meggyógyul a szolgám. (Lk 7,6b-7)

Boldog az az ember, akinek te vagy ereje, aki a te utaidra gondol. (Zsolt 84,6)

hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen szolgátok; (Mk 10,43b)

Erő és hatalom van abban, hogy másokat szolgálsz. Imádkozol, körülnézel, hogy hol van szükség és ott, úgy segítesz, ahogy tudsz, ahogy rád bízta az Isten. Nem keresed a magad hasznát később sem.

Az ilyen cselekedet megerősít mind testben, mind lélekben. Szabaddá leszel a jóra, és olyan dolgokat tehetsz meg, amit mások nem.