Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja.” (Mt 6,34)

Kezedben van sorsom, ments meg ellenségeim és üldözőim kezéből! (Zsolt 31,16)

Nagyon korán, a hajnali szürkületkor felkelt, kiment, elment egy lakatlan helyre, és ott imádkozott. (Mk 1,35)

Isten! Hozzád imádkozok ma is. Te meghallgatsz, amikor a valódi szomorúságomról, félelmemről, dühömről beszélek Veled. Ezt a kapcsolatot semmi nem helyettesíti. Sem pénz, sem feláldozott idő, sem szolgálat nem helyettesíti például az akut eseteket, amikor nem az az első, hogy imában Hozzád fordulok, hanem körbenézek egyéb segítség után. A világ altat és akár a közvetlen környezetem is képes elkábítani. De Te a virrasztást szereted és olyankor tudsz megerősíteni, amikor nem hagyom, hogy elnyomjon a kényelem, komfort, álom, lustaság, fáradtság. Segíts, hogy éber legyen a gyülekezetünk is és legyen meg a Te akaratod a tiéid között. Szeretünk! Ámen

„Az ő lábai alá vetett mindent”, és őt tette mindenek felett való fővé az egyházban, amely az ő teste, és teljessége annak, aki teljessé tesz mindent mindenekben. (Ef 1,22-23)

Jézus! Kimondhatom a nevedet és ilyenkor szeretettel, tisztelettel gondolok Rád. Nincs bennem félelem, és Te többször is bizonyítottad, hogy jót teszel velem. Viszont Te vagy az ura mindeneknek. Jó gazda vagy és Te vagy a legalkalmasabb, az egyetlen alkalmas arra, hogy mindent irányíts. Te személyesen tanítasz minket is és közel engedsz magadhoz. Sok mindent megtudhatunk Rólad. Te eljössz és mindent személyesen mondasz el. Azonban vannak küldötteid, akik felkeresik a tiéidet. Én is a küldötted, tanúd vagyok. Mi vagyunk a látható tested. Nagy megtiszteltetés, hogy így használsz Uram. Szeretettel! Ámen

És mi láttuk, és mi teszünk bizonyságot arról, hogy az Atya elküldte a Fiát a világ üdvözítőjéül. (1Jn 4,14)

Édesatyám! Jézusról mondtad, hogy Ő a szerető fiad, akiben gyönyörködsz. Mi is a gyermekeid vagyunk és Te bennünk is tudsz gyönyörködni. Értékesek vagyunk és drága árat fizettél értünk. Jó a Te közeledben lenni, hallani Téged, Tőled segítséget, szabadulást kapni, szólni Hozzád, dicsérni Téged. Jó felismerni a gondolatokat a fejemben, amelyeket Te ültetsz el és engedelmeskedni, elvégezni a rám bízottat. Jó, hogy tudom, Te örülsz nekem. Bármivel megkereshetlek Téged. Biztonságban érzem magam így. Erős vagyok és bátor, nem félek a gyengeségeimet Eléd vinni. Te komolyan veszel és megoldást adsz, hogy a gyengéim ne okozzák vesztemet, mások ne szenvedjenek kárt. Szülőkként igyekszünk hasonlítani Rád, segíts igyekezetünkben. Szeretlek! Ámen

és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.” (Jel 21,4)

Drága Szabadítóm! Amikor régen próbáltam kikövetkeztetni a jövőt, elszörnyülködtem és félelem fogott el, korlátozva éreztem magam. Most már számolok azzal, hogy Te formálod a jövőmet. Nehézségek biztos lesznek, de ezek csak átmenetiek. Te vagy, akire várok és eddig is mindig időben jöttél és Te kimentettél engem. Nem fogsz elkésni a végső időkben sem. Szeretsz engem és nem akarod a vesztemet. Elégedett és erős vagyok, amikor látom győzelmes munkádat az életemben és mások életében is. Én is teszem a dolgomat. Szeretlek! Ámen

Egykor sötétség voltatok, most azonban világosság vagytok az Úrban: éljetek úgy, mint a világosság gyermekei. (Ef 5,8)

Ha kimondjuk azt a szót, hogy Isten, az egyeseknek fület sértő. Így van ez, hogy inkább lapulunk és nem szólunk, hogy ne kerüljünk konfliktusba, ne gúnyoljanak ki, vagy ne kerüljek esetleg előnytelen helyzetbe. Viszont ilyenkor az jusson eszünkbe, hogyha egy elemlámpát bekapcsoltak, akkor azt arra kell irányítani, amerre sötétség van, még akkor is, hogyha egyesek szemét bántja a fény.

Drága Uram! Te bekapcsoltál engem és be is helyeztél engem egy megvilágításra váró szobába. Minden legyen a Te dicsőségedre. Ámen

Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem. (Gal. 2:20)

A tegnap Dével beszélgettünk arról, hogy olyan „bibliai” vagyok, hogy az már néha idegesítő. Azon gondolkodtam, hogy néha én is idegesítem magamat.:) Ez azért lehetséges, mert beszédemmel és cselekedetemmel ilyenkor a törvényt akarom betölteni. De ez nem megy!
Így ez átcsap képmutatásba. Akkor vagyok emberi, hogyha az érzelmeimet, fájdalmaimat, félelmeimet kimondom. Elismerem, hogy bűnös vagyok és én is bizonyíték vagyok arra, hogy Krisztus nélkül elveszett és célomat tévesztett ember vagyok. Nincs ez másképp akkor sem, amikor olyan magabiztosan tudom láttatni az Isten által kijelölt utat. Akkor lennék nem bosszantó, hogyha gördülékenyen, mindenkit szeretve, szolgálva, csakis mások valódi érdekeit látva, tenném örömmel a dolgomat. A bennem lévő Krisztus úgy formál, hogy ezt Ő elérje nálam.
De még nem vagyok kész és ami idegesítő bennem, az a farizeusságom, ami alapból vagyok.

Mindenre van erõm a Krisztusban, aki megerõsít engem. (Fil 4,13)

A tegnap beszéltünk Dével arról, hogy milyen híreket olvastunk a meggyilkolt Al Kaida vezérről. És van-e ezzel kapcsolatos személyes félelmünk? Dé mondta, hogy elgondolkodott azon, hogy én Budapesten dolgozom és metróval közlekedem, ezért egy terrortámadástól egy kicsit félt engem. De utána rögtön hozzátette azt, hogy úgyis az lesz, amit az Isten megenged és így nyugodt abban, hogy bármi jön, lesz ereje arra, hogy megoldja.