Egyikük pedig, amikor látta, hogy meggyó­gyult, visszatért, és fennhangon dicsõítette Istent. Arcra borult Jézus lábánál, és hálát adott neki. (Lk 17,15-16a)

Jákób így szólt: Készüljünk, és menjünk föl Bételbe, oltárt akarok ott készíteni az Istennek, aki meghallgatott, amikor nyomorúságban voltam, és velem volt az úton. (1Móz 35,3)


Urunk! Te mindig velünk vagy ígéreted szerint. Még akkor is, amikor panaszkodunk, vagy éppen csak a rosszat látjuk meg. Bocsásd meg, hogy nem vesszük észre a Te munkádat. Kérlek, segíts hogy lássuk és hálásak legyünk tetteidért. Ámen