Jézus így szólt: "Aki az Isten akaratát cselekszi, az az én fivérem, nővérem és az én anyám." (Mk 3,35)

Tegnap megint megnéztem egy filmet. Ez már így sűrű. Jó film volt, de más, fontosabb dolgoktól vette el az időmet. Például ezalatt is beszélgethettem volna Dé-vel, készíthettem volna egy jó teát, kipakolhattam volna a mosogatógépből, korábban elaludhattam volna stb.

Drága Uram! Tudom, hogy mit kellene tennem, mégsem teszem. Szeretnék cselekvő lenni mindig és amit felfogtam a feladatokból, azt elvégezni. Ámen

Uram, egyengesd előttem az utat! (Zsolt 5,9)

Teljes 4 napot volt együtt a család. Voltunk 3 napot Kőszárhegyen a Mamiéknál. A házi munkával nem kellett foglalkozzunk. Volt étel, ital, szép idő. Dé-vel sétáltunk egyet a fehérvári belvárosban és beültünk egy teaházba. A tea és a süti nagyon finom volt, de a keleti kultúra kellékei nyomasztóan spirituálissá tették a helyet és emiatt nem volt felhőtlen az ott tartózkodásunk. Dé-vel elég hamar úgy döntöttünk, hogy inkább mennénk. Ezalatt Zsófi és Gergő Hédivel volt a játszótéren. Gergő később mesélte széles vigyorral, hogy jó volt a csúszda. Lilla Mamival maradt és nagyon jó kedve volt. Dé-vel voltunk a temetőben és Dé megfogalmazta, hogy Laci ma is élő példa.

Tudunk úgy haladni az úton, hogy Istenre hagyjuk, Ő egyengesse az utunkat. Mi elfogadjuk és minden helyzetben szeretnénk együtt, jó szívvel szolgálni.

hétvégi pihenés

Végre engedett a internet az erőszaknak és a héten először be tudtam lépni a blogba, hogy írjak is.

A múlt hétvégén nagy dolog történt életünkben, hosszú idő után először, pontosan kifejezve a nászutunk óta, a férjem és én kettesbe töltöttünk egy egész hétvégét Zalakaroson.
Itt kell megjegyeznem, hogy amikor elmondtuk Zsófinak és Gergőnek, hogy elmegyünk pihenni, Zsófi nemes egyszerűséggel megkérdezte, miért nem fekszünk le az ágyunkba és kezdünk el pihenni ott? Végül is ez is egy megoldás lett volna. :)

Nagyon jól éreztük magunkat. Nem kellett megetetni senkit, nem kellett átöltöztetni senkit és senki nem igényelte azonnal apát, vagy anyát.
Csak egymás igényeire kellett figyelnünk, aludtunk, sétáltunk és társasoztunk, Szabolcs kihasználta a szálloda wellness részlegét, én pedig pedikűrösnél jártam és kiolvastam egy könyvet, egy jó vastag könyvet ( a Millennium-trilógia első kötetét, A tetovált lány címűt.).
Szóval a hétvége csak a miénk volt, gyerekek itthon a mamával.
Vasárnap délután kiderült, hogy igazából nem is hiányoztunk, jó, hogy hoztunk ajándékot, és legközelebb azért válasszuk az ágyat.

Vakok látnak, és bénák járnak, leprások tisztulnak meg, és süketek hallanak, halottak támadnak fel, és szegényeknek hirdettetik az evangélium. (Mt 11,5)

Családunkon belül is nagyon fontosnak látom, hogy mindenkinek legyen feladata, munkája, amit rendszeresen végez. Úgy érzem, minél több a feladatom, annál jobban vagyok kihasználva és én nagyon szeretem a hatékonyságot. Tehát nincs a kézifék behúzva, de annál inkább folyamatos szolgálatot végzünk.
Mégis mindezek mellett fontosnak látom a rendszeres csendességet, amikor Istennel lehetünk. Hamarosan jön a nyár. Lesz napközis tábor és a Csillagpont is. Nagyon remélem, hogy el tudunk jutni ezekre az alkalmakra. Lilla még nagyon kicsi lesz ilyentájt, ezért korlátozottak a lehetőségeink, de megfelelő tervezéssel és logisztikával minden megoldható.

Pál írja: Várom és remélem, hogy semmiben sem fogok szégyent vallani. (Fil 1,20)

Sokat járatom az agyamat, hogy férjként és apaként a házastársi kapcsolat, gyereknevelés és pénzügyek területén jól teszem-e, amit teszek. Ha valami nem kerek, akkor előbb-utóbb kikérem Isten véleményét. Szeretem azt, hogyha ez inkább előbb történik meg.:)
Sokszor túlzásba esek és ilyenkor nem csak magamtól, hanem mástól is a maximumot várom.
A tegnap senkit nem nyüstöltem otthon például azzal, hogy takarítsunk ki, vagy csináljunk valamit. A tegnap a pihenésé volt a főszerep. Nagyon jó érzés volt, mert egész héten hajtottunk és ahogy szokták mondani, a munka után édes a pihenés fílingünk volt Dével. Isten minket nem csak munkára és szolgálatra, hanem pihenésre is teremtett és arra, hogy élvezzük a munkánk gyümölcsét. Remélem, hogy ezt megjegyzem a későbbiekre is.:)