Dé önállósul

Na azért túlzásba nem viszem, és csak a házasság keretein belül, és kifejezetten a blogra érvényes.
Ezentúl elmés megfigyeléseimet és közlendőimet a Dé fülre kattintva olvashatjátok.
Valószínűleg nem lesz teljesen blog formátuma, mert még nem jöttem rá(és sajnos Szabolcs sem), hogy miként lehetnének ott is bejegyzések.
Az önállósodás pedig az én érdekeimet szolgálja és teljes támogatottságot élvez a másik fél részéről. Igazából a kisebbrendűségi komplexusomat hivatott feloldani. Majd meglátjuk mi lesz belőle. Mint minden ez is Isten kezében van.

Valódian vagy tökéletesen, avagy itt a karácsony

Megrögzött álmodozó és maximalista lévén már szeptember végén elképzelem a tökéletes karácsonyt. Ez idén sem volt másként. Elképzeltem kinek mit varrok, milyen süteményeket sütök, hogy még a postás néni és a kukások is kaphassanak egy kis csomaggal, már láttam magam előtt a szép tiszta és rendes lakásomat az ünnepi díszben. Ehhez persze volt ütem tervem is, de természetesen ahogy az lenni szokott, Istennek más tervei voltak.
Teljesen lényegtelen, hogy mik jöttek közbe és borították fel az én szép terveimet, a lényeg, hogy megtörténtek. Tehát rövid úton be kellett látnom, nem lesz tökéletes kívülről semmiképpen sem. Viszont tartalommal megtölthettem a készülődést és talán megtaníthatom a gyerekeknek, hogy a kevesebb néha több és a karácsony nem az önámításról szól.
A karácsony Jézus születésének az ünnepe. Nem az ajándékoké, a szereteté, a sült pulykáé és még sorolhatnám.
Jézus eljött közénk és még mindig velünk van, várjuk, hogy újra eljöjjön.

Tehát a könyvespolcom fele még mindig rendetlen, a nappalit gyerekjátékok uralják, nincs többfajta sütemény és hat fogásos vacsora sem fog készülni.

De van közösen díszített fenyőfa, lesznek ajándékok, készülünk az istentiszteletekre, énekeljük az "alleluját" és várjuk Őt.

"Az Ige testté lett"
                  Jn 1, 14

Áldott ünnepet mindenkinek!

Jelenlegi helyzet- avagy frissítés :)

Az elmúlt napok esemény dúsak voltak. A hétvégén itt volt velünk Sári, aki hirtelen kellett jöjjön, de mi örültünk neki, és túl gyorsan távozott London irányába. Zsófi vasárnap este megsiratta a hiányát és kíváncsi volt mikor jön megint.
Amíg Sári nálunk volt, meglátogatta őt Cili, felkísérték Zsófit a gyerekszobába, a végeredmény 3 barbizó lány volt:) Képet az érdekeltek védelmében nem közlök, de nálam megtekinthető :)

Készülünk Gergő szülinapjára, amely remélhetőleg zökkenőmentesen fog lezajlani. Tűzoltóautós tortát kért. Remélem sikerül létrehozni, piros ételszínezék már van, hála az én áldott férjemnek.

Lilla a helyváltoztató mozgások kialakítására törekszik kicsiny életében. Egyre ügyesebb. Hátrafelé maximálisan jól kúszik. Legutóbbi alakítása: istentisztelet kellős közepén rájött, hogyan kell berregve, bugyborékolva nyálat fújni. :)

Végre sikerült megfelelő jelszóval belépni ide, így már senki nem mentődik meg az általam írt soroktól.
Szabolcs már napok óta mondja azaz, kérdezi, hogy miért nem írok, hát most tessék.

A fészekrakás jól halad, haladhatna gyorsabban és jobban is, de mentségemre legyen szólva két gyermek egy nagy has és a jó idő. Már nem akkora szenvedés eltölteni az ovi utáni időt apa hazatéréséig.

A mai program még ruha pakolás lesz, de abból már nem lehet kihagyni Zsófit, aki eldönti mi lesz az amit fel fog venni és mi az ami biztosan nem.
Bár már Gergő is aktívan megválogatja a ruhadarabokat, van amit nem hajlandó felvenni, de ő még a komfortra utazik nem a külalakra.
Jövő héten cipővásárra készülök Zsófival, anya-lánya nap lesz. Éljenek a csillogós lila cipők!

Azt hiszem ebbe a blog dologba még bele kell jönnöm...