2014. december 16., kedd

Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelynek a pecsétje ez: „Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!” (2Tim 2,19)

És megtudja az egész egybegyűlt sokaság, hogy nem karddal és lándzsával szabadít meg az ÚR. (1Sám 17,47a)


Urunk! Te ellátsz minket minden olyan eszközzel, ami szükséges ahhoz, hogy ebben a világban megálljunk. Érnek minket támadások, tüzes nyilak, ütések érnek, betegség, bizonytalanság, szomorúság, bátortalanság, vád. Te viszont felnőtté nevelsz minket, hogy megállhassunk és harcoljunk. Te szabadítasz meg akkor is, amikor minden reménytelennek tűnik. Nyújtom a kezemet és Beléd kapaszkodom, bízom Benned. Megígérted, hogy Ádám meggyógyul. Köszönöm, hogy így lesz. Ámen

Oldalak