Hétköznapok

Lassan körvonalazódik a rendszer, kialakul a három gyermekes napi rutin. És kialakulnak a három gyermekes szülői dolgok.
Vannak nagyon szép és nagyon csúnya pillanatok, vannak kudarcok és sikerek. Az elmúlt időszak egyik legnagyobb sikere a rendrakás.
A gyerekeim összepakolnak a nappaliban maguk után. Persze nem első szóra tették és teszik, de már megcsinálják. Ez úgy történt, hogy kértem, sokszor szépen, sokszor csúnyán és üvöltve, nem használt. Aztán jött az ősi módszer, fogtam a dobozt és pakoltam, amit értem és indultam vele kifelé. Némi hiszti után felfogták a dolgot, és mint a kis angyalok pakolták a játékaikat. Azóta, ha apa hazaér rendet is találhat a nappaliban.
A másik egyenlőre csak ma indított dolog, a szobatisztaság, Gergőre vonatkoztatva. Szeretném, ha letenné a pelenkát, egyrészt elég idős hozzá, másrészt legalább csak egyet kellene pelenkázzak, harmadrészt két gyereknek a pelenka ára elég mellbevágó élmény. Szóval küzdünk :)

Ja, és már többször is sikerült sütit sütnöm, ami nagy öröm számomra. Amin javítanom kell (a teljesség igénye nélkül): az ebéd még gyakran átcsúszik délutánra, nálunk előbb van uzsonna, illetve van hogy a mosógép többször mossa ugyanazt az adagot. De bízom a fejlődésben.

Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. (Róm 8,16)

Hagyom, hogy Krisztus Lelke irányítson és Ő sok mindenre rámutat az életemben, ami pogány. Bízom Benne, hiszen én a fia vagyok és Ő az Apám. Mit jelent ez a gyakorlatban? Amikor igéjén/testvéreimen keresztül megvilágítja valamely sötét sarkomat, akkor hagyom és hálás vagyok érte. Például a Nyughatatlan jó hely arra, hogy komolyan vegyem az Atyám figyelmeztetéseit, tanácsait.

Azután a felismerés cselekedeteket generál. Erre visszajelzést Dé-től kapok. Fontos, hogy békesség, bizalom és szeretet legyen Dé és köztem, hiszen ez nélkül borulna minden. Isten után, a Dé-vel való kapcsolatomat látom a legfontosabbnak, ha rangsorolni kell.

Valahogy így szeretném én is Zs, G és L-t nevelni. Először is szeretni a gyerekeimet. Rámutatni a problémás pontokra és hagyni, hogy a gyerek feldolgozza és megoldja a problémáját. Persze figyelnem kell a korosztályok és személyiségek közötti különbségekre is. Ehhez alap a gyerekek szülők felé való szeretete és tisztelete, mert ez nélkül borulna minden.

Ha egyesek hûtlenné váltak, vajon az õ hûtlenségük megszünteti-e Isten hûségét? Szó sincs róla! (Róm 3,3b-4a)

Többen vannak, akik megunják házaséletüket, esetleg belekeserednek, vagy éppen az új kalandokra vágynak. Ezeknek teret engedve gyarapszik a válások száma. Vajon én kellene-e határt szabjak a hűségemnek Dé felé? Azt mondani, ha ez és amaz történik vagy nem történik, akkor feladom és kiszállok? Amikor Dé-vel szövetséget kötöttem és a feleségem lett, örök hűséget fogadtunk egymásnak halálunkig. Tiszta sor. Van határa a hűségnek. A halál. Viszont a halálom Isten kezében van, így az én szempontomból a hűségnek nincs korlátja. Vajon a gyakorlatban ez ilyen egyszerű? Ha magamban bízok, akkor egy idő után biztos, hogy nem tudok következetes lenni és elbukok. Aki nagyon akarja tökéletesen végezni a feladatát, az is követ el hibát. A könyvelésemre is ezt mondta az adóellenőr: Olyan nincs, hogy nincs hiba. Viszont a házasságkötésünk Isten előtt történt meg és azóta is minden Isten előtt zajlik a közös életünkben. Tudja Ő, hogy gyengék vagyunk. Azt is tudja, hogy az ördög nem alszik. Ezért Ő segít hűségesnek maradni és ígéretemet így betartom.

Zajlik az élet

Itt a Pipacs utcában. Lilla már négy hetes, egyre szebb és nagyobb. mi pedig lassan beleszokunk a háromgyerekes nagy család szerepbe.
Mindenki keresi a helyét, van aki találja és van, aki keresi. Én részemről a túlélésre játszom. Ha egy nap jól zárul és elmondhatom, hogy volt főtt ebéd, nem kiabáltam, vagy csak kicsit, már boldogan fekszem le. Lilla estéit nem veszem bele a napba, mert azok nagyon változóak. Reméljük egyre jobb és jobb lesz.

Szabolcs sokat dolgozik, de hála Istennek a múlt héten itthon tudott lenni velünk. Voltak a nagyokkal strandon Százhalombattán. Mindhárman nagyon élvezték. A gyerekek mennének, de szerencsére elfogadják, hogy mellettem a lehetőségeik korlátozottabbak.

A strandhoz kapcsolódik az a következő történet:
Zsófi a strandra menés napján lelkesen csomagolt, elővette a hátizsákját és pakolászott. Majd feltette a kérdést, mibe pakolunk a Gergőnek. Mondtam, hogy van egy lent, amit még nem adtam oda neki. Zsófi zokszó nélkül tudomásul vette, hogy Gergő egy vadi új hátizsák tulajdonosa lett. Ehhez hozzátartozik, hogy Zsófi elsődleges szeretetnyelve az ajándékozás, így ez hatalmas mérföldkőnek számít a fejlődésében.

A következő időszakban készülünk Csillagpontra és Lilla keresztelőjére is :)

Jézus Krisztus mondja: "Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bõséges a mennyekben." (Mt 5,11-12)

Amikor önző vagyok, csak magamra gondolok. Nem is érdekel más. Csak a lelkemet próbálom nyugtatgatni azzal, hogy valakinek mégis odadobok egy százast, vagy szólok 1-2 jó szót a mellettem ülőnek. Ezt az életet nem szeretem.

Tudatosan egy másikat választok és ebben velem van az én Istenem. Tapasztaltam már életem során, hogy kihasználják a szolgálatkészségemet. Anyagi hátrányom származott belőle. Amikor önzetlenül szolgálok és látom a szükséget, amit ki is tudok tölteni, olyankor jól érzem magam. Nem érdekel, hogy ki mit gondol rólam, vagy mit beszél. Ilyenkor minden ember szemébe tudok nézni és nem féltem azt, amim van. Ilyenkor elégedett vagyok.

A mai nap igéje arról is beszél, hogy az ilyen életnek bőséges jutalma is van. Ezt úgy mondanám, hogy ez a hab a tortán. Ma itthon voltam a családommal. Jó volt velük, köztük lenni.

elkészült ...

... az első közös fotó a gyerekekről: