Ki ne félne téged, népek Királya? Bizony, megillet ez téged! Mert nincs hozzád hasonló a népek bölcsei között egyetlen országban sem. (Jer 10,7)

Péter és az apostolok így válaszoltak: „Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek. (ApCsel 5,29

Tiszta szívvel, önként adakoztak az Úrnak. (1Krón 29,9a)

Hírt adunk nektek, testvéreim, Istennek arról a kegyelmérõl, amelyet Macedónia gyülekezeteinek adott. Mert a nyomorúság sok próbája között bõséges az õ örömük, és nagy szegénységükbõl a tisztaszívûség gazdagsága lett. (2Kor 8,1-2)

(Barnabás és Pál,) és így kiáltottak: „Emberek, miért teszitek ezt? Mi is hozzátok hasonló emberek vagyunk, és azt az evangéliumot hirdetjük nektek, hogy ezekből a hiábavaló dolgokból térjetek meg az élő Istenhez, aki teremtette az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van (ApCsel 14,15)

Amit eddig ismerünk, bonyolultságot tekintve, az ember a legbonyolultabb, akit Isten megteremtett. Tudunk érezni, gondolkodni és van akaratunk is. Isten annyira tiszteletben tartja a személyemet, hogy Ő akkor lép be hozzám, hogyha hívom Őt. Ő szövetséget kötött népével és miután meghívtam magamhoz Őt, velem is szövetségre lépett. Ő hűséges a szövetségében és azt teszi, ami a legjobb. Ő a folyamatos munkáját, engem abszolút figyelembe véve végzi. Ő teremtése vagyok és Ő ellátott engem érzésekkel, gondolatokkal, akarattal. Ezen felül több módon is eljuttatja hozzám az üzenetét, hogy a szeretetét fogadjam be a rendszerembe és hagyjam, hogy tovább menjen belőlem.

Uram! Nem ismerem magam úgy, ahogy Te ismersz. Éppen ezért szükséges, fontos és sürgős, hogy Neked engedelmeskedjek. Ámen

A fiú ekkor így szólt hozzá: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened, és nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek. Az apa viszont ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, és adjátok reá, (Lk 15,21-22a)

Az engedelmesség és fegyelem nem tűnik jól csengő szónak egyik életkor-szakaszban sem. A külső kényszer, illetve kemény munka társul ezekhez. Ugyanakkor ha az ilyenfajta "szenvedést" a Mennyei Apám kezéből fogadom el, tudhatom, hogy meglesz a jó gyümölcs is és Ő ezen felül sokszor átölel engem, bátorít és azt mondja, hogy szeret engem.

Nem mintha már elértem volna mindezt, vagy már célnál volnék, de igyekszem, hogy meg is ragadjam, mert engem is megragadott a Krisztus Jézus. (Fil 3,12)

Aki a maga erejére támaszkodva próbál versengeni és győzni, elbukik. Lehet az illető erős és egy darabig úgy tűnhet, hogy sikerülni fog, de végül elfogy az ereje és ezt alátámasztja az a tény, hogy az ember meghal. Azonban Jézus Krisztus legyőzte a halál erejét. Ő él és azóta nekünk is van lehetőségünk az életre, amelyet Szentlelke erősít meg bennem is. Amikor engedelmeskedek, nagy lépést teszek előre. A próbatétel éppen ezért áldás inkább, mint hátrány.

URam, te vagy a mi Istenünk, mutasd meg, hogy ember nem tehet ellened semmit! (2Krón 14,10c)

Isten hatalmas energiákat hozott  mozgásba például csupán azért, hogy éjszaka is legyen a földön világítás és létre hozta a csillagokat. Van-e számára lehetetlen? Isten fájdalommal, engedelmesen vitte végbe tervét Jézusban és hagyta magát felfeszíteni, hogy Őt aki keresi, megtalálja. Van-e ennél nagyobb szolgálat az ember felé?

Az asszonynak ezt mondta: Igen megnövelem terhességed fájdalmát, fájdalommal szülöd gyermeked, mégis vágyakozol férjed után, ő pedig uralkodni fog rajtad. Az embernek pedig ezt mondta: Mivel hallgattál feleséged szavára, és ettél arról a fáról, amelyről azt parancsoltam, hogy ne egyél, legyen a föld átkozott miattad, fáradsággal élj belőle egész életedben! (1Móz 3,16-17)

Az ember transzcendense az Isten. Micsoda kiváltság!
Uram! Ugye azt akarod bemutatni az emberen keresztül, hogy Te milyen is vagy? Saját akaratból összekötötted életedet az emberi élettel? Úgy láttad jónak, hogy a biológiai testedet köztünk mutatod ki az egyház által?

Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek az olvasását, hanem tanulmányozd éjjel-nappal, őrizd meg, és tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva. (Józs 1,8a)

Uram! Van úgy, hogy értetlenkedek 1-1 ige előtt. Gondolkodom róla, de mégsem akarom megérteni és cselekedni. Kérlek, kegyelmezz rajtam és gyógyíts meg keményfejűségemből! Van úgy, hogy azt teszem, ami kedves Előtted. Ilyenkor boldog vagyok. Ámen

A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen veletek! (1Thessz 5,28)

Dé otthon van a három gyerekkel, neveli őket, háztartást vezet, részt vesz közösségi munkákban, észben tart és kivitelez mindenfajta családi eseményt, a minap pedig kicserélte az elemet a faliórából, amit ma reggel fedeztem fel, kutatva a pontos idő után. Újabb és újabb ötletekkel teszi jobbá a közös életünket, mostanság a reformkonyhán gondolkodik. Dé meghallgat engem és elmondja az őszinte, olykor kérlelhetetlen véleményét. Dé tud örülni, viccelődni, de akár panaszkodni, vagy egyenesen kiabálni. Dé szeret engem.

Valami hasonlót kellene tegyünk akkor, amikor arra gondolunk, hogy az Urat szeretnénk szolgálni.

Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem az Isten haragja marad rajta. (Jn 3,36)

Sok hiábavaló gondolatunk van, ami csak úgy kitölti az időnket. Ilyen például az, amikor az jár a fejemben, hogyan csináljak pénzt. A pénzszerzés módjai csak úgy járkálnak a fejemben és kész ösvényeket alakítanak ki az agyamban. Hallottam például olyan lelkészről, aki feladta a hivatását és inkább az egész idejét tőzsdézéssel tölti most ki. Vajon, hogyan tudok engedelmeskedni a Fiúnak a gyakorlatban? Ha inkább tőzsdézek, tudok-e engedelmeskedni? Nem gondolom. A tőzsdézés lényege, hogy minél több pénzt keressek. Tehát öncélú.

Dönteni kell: Isten vagy a mammon?

Máriát az Isten megajándékozta fiúgyermekkel és Mária szolgálta az Istent azzal, hogy engedelmeskedett és akarta, hogy legyen minden az Ő akarata szerint. Aztán a gyermek növekedett, férfi lett és Isten az Ő kezébe adott mindent. Bennem is növekszik a Krisztus és nekem kisebbnek kell lennem. Nem lehet az életem öncélú, hiszen az én életem a Fiú kezében van.

Istenem! Nem a haragodtól félek, hanem attól, hogy Nélküled nem boldog az életem. A Te teremtményed vagyok és Te tudod, hogy mi a jó nekem. Az engedelmességet gyakorolom, mert közben felkészítesz engem az ünnepélyes menyegzőre. Ámen

Erre ő így felelt: „De még boldogabbak azok, akik hallgatják az Isten beszédét, és megtartják.” (Lk 11,28)

Itt 2 kérdés is van. Egy részt hiszem-e azt, hogy Isten Igéje személyesen hozzám szól? Más részt pedig engedelmes próbálok-e lenni?

Ha valamit Isten Igéje megvilágít az életemben, akkor azt egyértelmű hogy személyesnek veszem. Ekkor törekszem, hogy ellenálljak a további kísértéseknek.
Nem kikényszerített engedelmességről van szó. Jézus engedelmes volt a vérig, miközben bármikor felállhatott volna, hogy Neki ebből elég. Jézus pedig példát állított elénk.

Úr Jézus! Te tudod a legjobban, hogy én képtelen vagyok tökéletesen engedelmeskedni, de törekszem. Köszönöm, hogy ezalatt is mellettem állsz. Ámen