2015. március 11., szerda

Gondolatok



A Zsolt. 119, 77-et és a Máté 22. fejezetet. A király parancsára mindenkit behívtak. Látja az egyiket, akinek nincs megfelelő öltözéke. "Barátom!" A király nem a testőrein keresztül, személyesen így szólítja meg az alkalmatlankodót. Barátomnak szólítja és Jézus az életét adja a barátaiért. A király viszont most választ vár az öltözékről. Nem kap választ, elzárkózik a megkérdezett. Pedig a meghívott akár irgalmat kérhetett volna, ahogyan a zsoltáros is megtette. Jézusból kiindulva, a király kegyelmet adott volna a részt vevő felkészületlensége ellenére. A király társasága lett elutasítva. Így a sírók és fogcsikorgatók társasága maradt a sötétben. Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak. Az ingyen kegyelem elfogadása jelenti a választottságot. A gyakorlatban ez sok mindent jelent. Többek között azt is, hogy szabad vagyok arra, hogy a mögöttem lévőt hátra hagyva, nem görcsölve tegyem a jót, amit Isten előre elkészített.

Oldalak