Tartsd meg parancsaimat, hogy élj, tanításomat őrizd, mint a szemed fényét! (Péld 7,2)

Sok okosnak és bölcsnek tűnő tanácsot lehet hallani a mai Magyarország helyzetének megjobbítására. A politikusok és közgazdászok szinte már versengve nyilatkoznak és cáfolják meg az előttük szólókat, miután egy újabb javaslattal rukkolnak elő, amit biztos megoldásnak tekintenek. Ilyenkor többször felmerül bennem a kérdés, hogy ez a sok okosnak és bölcsnek tűnő ember közül legalább egy is van-e, aki hisz Istenben? Ezt a dolgot nem tartom magánügynek. Vajon végiggondolták-e azt, hogy mi Isten parancsa? És ha gondoltak rá, miért nem fogalmaznak egyenesen? Vajon a média leadná-e, hogyha egy nevesebb poltikus, vagy közgazdász a Biblia szemszögéből próbálná összefoglalni a tanácsát? Úgy olvastam, hogy Orbán Viktor a hivatalos miniszterelnöki eskü letétele előtt, családjával külön is imádkozott. Sajnos, nem tudom megítélni, hogy valóban elkérte-e, esetleg folyamatosan elkéri-e Istentől a bölcsességet a szolgálatához. Azt viszont le merem írni, hogy Isten rendesen megfenyíti őt hivatalának betöltése alatt.

Vajon Isten parancsait úgy őrzöm-e, mint a szemem fényét? Tudakozódom-e Nála eleget? A szándékom biztos megvan rá. Mégsem tudom elmondani, hogy mindig igent tudok mondani az Általa elkészített helyzetekre. Férfiként feladatom, hogy irányítsam családom életének szekerét. Egyáltalán nem magánügy az, hogy mennyire figyelek Isten Szavára. Hogyha nem veszem komolyan a törvényt, nem is hagyom, hogy Isten formálja és irányítsa életünket. Ennek nemcsak rám nézve vannak következményei, hanem Dé, Zsófi, Gergő és Lilla is áldozatául válik a rossz döntéseimnek.

Zsófi ma este megkérdezte, hogy Isten miért teremtett gonosz bácsikat? A válaszom erre az volt, hogy a gonosz bácsi nem tette a jót és ezért lett gonosz.

Drága Uram! Hogyha eltévedek, mint egy elveszett bárány, kérlek Te keress meg engem. Ámen