Itt a Pipacs utcában. Lilla már négy hetes, egyre szebb és nagyobb. mi pedig lassan beleszokunk a háromgyerekes nagy család szerepbe.
Mindenki keresi a helyét, van aki találja és van, aki keresi. Én részemről a túlélésre játszom. Ha egy nap jól zárul és elmondhatom, hogy volt főtt ebéd, nem kiabáltam, vagy csak kicsit, már boldogan fekszem le. Lilla estéit nem veszem bele a napba, mert azok nagyon változóak. Reméljük egyre jobb és jobb lesz.
Szabolcs sokat dolgozik, de hála Istennek a múlt héten itthon tudott lenni velünk. Voltak a nagyokkal strandon Százhalombattán. Mindhárman nagyon élvezték. A gyerekek mennének, de szerencsére elfogadják, hogy mellettem a lehetőségeik korlátozottabbak.
A strandhoz kapcsolódik az a következő történet:
Zsófi a strandra menés napján lelkesen csomagolt, elővette a hátizsákját és pakolászott. Majd feltette a kérdést, mibe pakolunk a Gergőnek. Mondtam, hogy van egy lent, amit még nem adtam oda neki. Zsófi zokszó nélkül tudomásul vette, hogy Gergő egy vadi új hátizsák tulajdonosa lett. Ehhez hozzátartozik, hogy Zsófi elsődleges szeretetnyelve az ajándékozás, így ez hatalmas mérföldkőnek számít a fejlődésében.
A következő időszakban készülünk Csillagpontra és Lilla keresztelőjére is :)