Végre engedett a internet az erőszaknak és a héten először be tudtam lépni a blogba, hogy írjak is.
A múlt hétvégén nagy dolog történt életünkben, hosszú idő után először, pontosan kifejezve a nászutunk óta, a férjem és én kettesbe töltöttünk egy egész hétvégét Zalakaroson.
Itt kell megjegyeznem, hogy amikor elmondtuk Zsófinak és Gergőnek, hogy elmegyünk pihenni, Zsófi nemes egyszerűséggel megkérdezte, miért nem fekszünk le az ágyunkba és kezdünk el pihenni ott? Végül is ez is egy megoldás lett volna. :)
Nagyon jól éreztük magunkat. Nem kellett megetetni senkit, nem kellett átöltöztetni senkit és senki nem igényelte azonnal apát, vagy anyát.
Csak egymás igényeire kellett figyelnünk, aludtunk, sétáltunk és társasoztunk, Szabolcs kihasználta a szálloda wellness részlegét, én pedig pedikűrösnél jártam és kiolvastam egy könyvet, egy jó vastag könyvet ( a Millennium-trilógia első kötetét, A tetovált lány címűt.).
Szóval a hétvége csak a miénk volt, gyerekek itthon a mamával.
Vasárnap délután kiderült, hogy igazából nem is hiányoztunk, jó, hogy hoztunk ajándékot, és legközelebb azért válasszuk az ágyat.