Hétköznapok

Lassan körvonalazódik a rendszer, kialakul a három gyermekes napi rutin. És kialakulnak a három gyermekes szülői dolgok.
Vannak nagyon szép és nagyon csúnya pillanatok, vannak kudarcok és sikerek. Az elmúlt időszak egyik legnagyobb sikere a rendrakás.
A gyerekeim összepakolnak a nappaliban maguk után. Persze nem első szóra tették és teszik, de már megcsinálják. Ez úgy történt, hogy kértem, sokszor szépen, sokszor csúnyán és üvöltve, nem használt. Aztán jött az ősi módszer, fogtam a dobozt és pakoltam, amit értem és indultam vele kifelé. Némi hiszti után felfogták a dolgot, és mint a kis angyalok pakolták a játékaikat. Azóta, ha apa hazaér rendet is találhat a nappaliban.
A másik egyenlőre csak ma indított dolog, a szobatisztaság, Gergőre vonatkoztatva. Szeretném, ha letenné a pelenkát, egyrészt elég idős hozzá, másrészt legalább csak egyet kellene pelenkázzak, harmadrészt két gyereknek a pelenka ára elég mellbevágó élmény. Szóval küzdünk :)

Ja, és már többször is sikerült sütit sütnöm, ami nagy öröm számomra. Amin javítanom kell (a teljesség igénye nélkül): az ebéd még gyakran átcsúszik délutánra, nálunk előbb van uzsonna, illetve van hogy a mosógép többször mossa ugyanazt az adagot. De bízom a fejlődésben.

Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. (Róm 8,16)

Hagyom, hogy Krisztus Lelke irányítson és Ő sok mindenre rámutat az életemben, ami pogány. Bízom Benne, hiszen én a fia vagyok és Ő az Apám. Mit jelent ez a gyakorlatban? Amikor igéjén/testvéreimen keresztül megvilágítja valamely sötét sarkomat, akkor hagyom és hálás vagyok érte. Például a Nyughatatlan jó hely arra, hogy komolyan vegyem az Atyám figyelmeztetéseit, tanácsait.

Azután a felismerés cselekedeteket generál. Erre visszajelzést Dé-től kapok. Fontos, hogy békesség, bizalom és szeretet legyen Dé és köztem, hiszen ez nélkül borulna minden. Isten után, a Dé-vel való kapcsolatomat látom a legfontosabbnak, ha rangsorolni kell.

Valahogy így szeretném én is Zs, G és L-t nevelni. Először is szeretni a gyerekeimet. Rámutatni a problémás pontokra és hagyni, hogy a gyerek feldolgozza és megoldja a problémáját. Persze figyelnem kell a korosztályok és személyiségek közötti különbségekre is. Ehhez alap a gyerekek szülők felé való szeretete és tisztelete, mert ez nélkül borulna minden.

Ha egyesek hûtlenné váltak, vajon az õ hûtlenségük megszünteti-e Isten hûségét? Szó sincs róla! (Róm 3,3b-4a)

Többen vannak, akik megunják házaséletüket, esetleg belekeserednek, vagy éppen az új kalandokra vágynak. Ezeknek teret engedve gyarapszik a válások száma. Vajon én kellene-e határt szabjak a hűségemnek Dé felé? Azt mondani, ha ez és amaz történik vagy nem történik, akkor feladom és kiszállok? Amikor Dé-vel szövetséget kötöttem és a feleségem lett, örök hűséget fogadtunk egymásnak halálunkig. Tiszta sor. Van határa a hűségnek. A halál. Viszont a halálom Isten kezében van, így az én szempontomból a hűségnek nincs korlátja. Vajon a gyakorlatban ez ilyen egyszerű? Ha magamban bízok, akkor egy idő után biztos, hogy nem tudok következetes lenni és elbukok. Aki nagyon akarja tökéletesen végezni a feladatát, az is követ el hibát. A könyvelésemre is ezt mondta az adóellenőr: Olyan nincs, hogy nincs hiba. Viszont a házasságkötésünk Isten előtt történt meg és azóta is minden Isten előtt zajlik a közös életünkben. Tudja Ő, hogy gyengék vagyunk. Azt is tudja, hogy az ördög nem alszik. Ezért Ő segít hűségesnek maradni és ígéretemet így betartom.