2016. április 1., péntek
Gondolatok
Ott hagytuk abba, hogy a város a Vatikán. Annak lelkisége, irányultsága vallásos, de nem az Úré, hanem római. A Jel. 18-at olvastuk. János Nagy Babilonnak nevezi ezt a várost. Itt minden eladó és mindent meg lehet venni. Ez nagy haszonnal kecsegtet. A kereskedők látják a piaci rést és ezt kihasználják, a többiek örömére. Az áru és azzal való kereskedés válik központi témává, ami elveszi Istentől az első helyet. Az áru lehet akár luxuscikk, de kenyér is, bor, egy egész életmód (munka, szórakozás, wellness, fitness, utazás), pszichológia, ezotéria, lelki gyakorlatok stb. Kér, hogy engedjük el ezeket, hiszen nem marad fenn örökké ez a város. Mindez összeomlik. (halálunkkal, vagy éppen a végítélettel) Ebből hívja ki az övéit Isten. A maradandóra koncentráljunk. Isten országát és Krisztussal való kapcsolatot már itt a földön megtapasztalhatjuk. Legyen a célunk Krisztus! Imádkozzunk, dicsérjük Őt, beszéljünk Róla, lássuk a szükségben lévőket és adjuk át az Ő szeretetét.