Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, és olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában. (1Jn 3,2)

A Biblia végig Istent helyezi a középpontba és végig Ő cselekszik. Isten, Jézusban nyilvánította ki Magát és mi az Ő gyermekei, az Ő látható teste vagyunk. Igaz, az ember olyan tulajdonságokkal, jellemzőkkel van ellátva, amelyek jól szemléltetik Istent. De nem felejthetjük, hogy mi csupán szemléltető eszközök vagyunk. A test sosem tud élni a fej nélkül. Az ember azért különleges teremtmény, mert az angyaloknál is jobban hasonlít a Teremtőjére. Sőt az Emberfia vállalta az emberi létformát is és szeretete határtalan az ember iránt. Maga Jézus is emberhez hasonlítja az Istent, például a tékozló fiú történetében. De ezek csak példázatok. Ugye érezzük, hogy Istent nem lehet senkivel és semmivel összemérni!

Emberből megközelíteni Istent, zsákutca. Sosem fogja felérni Istent egyetlen ember sem. Éppen ezért értelmetlen például tanulmányozni egy szentéletű ember életét abban reménykedve, hogy elvezet Istenhez. Ugyanennyire értelmetlen az emberi kapcsolatokra építeni, amikor a szeretetet keressük. A szeretet ugyanis csakis Istentől jöhet.