Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki, szabadító Istenemnek! (Zsolt 42,12)

Alaptermészetünket elítéltük már? Az indulatosságra, túlzott precízségünkre, rendmániánkra, kioktatós stílusunkra, maximalista elképzeléseinkre, törvényeskedéseinkre nem épít az Isten. Ha megengedem magamnak, hogy ilyen legyek, háborogni fog a lelkem és ha valaki int, figyelmeztet én elzárkózok, haragszok. Az Úr Jézus akkor tud használni, hogyha a teljes természetemet megtagadom.

Úr Jézus! Alakulgatok, formálsz, de még nem vagyok kész. A piszkálódós, gyanakvó természetemet elítélem. Inkább Téged választalak, mint magamat. Uram, Istenem. Ámen