Ne nem a országé, csak a kis családunk kilábalása folyik a betegségekből.
Igazából nem tudom ki kezdte és hogyan, de emlékeim szerint minden Szabolcs ujjtörése óta tart. Gergő lett influenzás, majd Lilla köhögött és taknyolt heteken át, Zsófi köhögött majd lázas lett, végül engem is a hideg rázott és végül Gergő ismét beteg lett. A megkoronázása a dolgoknak az volt, amikor Szabolcs telefonált, hogy már ő is jön haza betegen. Az eredeti terv az volt, hogy valóban itthon lesz, de mint ápoló személyzet lát el feladatot. így én gyorsan meggyógyultam és ápolás volt rendületlenül. Közben jött Rózsika néni segíteni, játszott a gyerekekkel, ami hatalmas segítség volt.
Mára talán mindenki jobban van.
Gergőt és vele együtt az egész családot szülinapra hívták holnapra, remélem el tudunk menni.
Szabolcs ujja is gyógyulóban, bár még hetekig nem lesz 100%-os a működése.
Szóval így lábalunk ki mi.
Mindehhez hozzátartozik, hogy amikor örültem az egyik gyógyulásának, a másik tuti beteg lett. Kicsit ördögi körnek éreztem. Három gyerek az három gyerek, ami az egyiket elkapja a másikat nem, vagy éppen teljesen másként vészelik át, más tünetekkel más idő alatt.
Nem unatkoztunk az elmúlt hetekben.
Már csak hosszú átalvós éjszakákra vágyom és zavartalan forró fürdőre.