2011. október 25., kedd

Én új eget és földet teremtek, a régire nem is emlékeznek, senkinek sem jut eszébe. (Ézs 65,17)

Nem rég Zsófi különös csillogással a szemében mesélte, hogy majd őt is feleségül veszi valaki. Kérdeztem, ki lesz az? Akinek én szép vagyok. - szólt a válasz. Zsófi még nincs 5 éves, de foglalkoztatja őt az, hogy milyen lesz, amikor őt választja valaki. Egyébként a tegnap nem említettem meg, pedig inkább oda lett volna illő, hogy Zsófi nagyon szép királylányt vágott ki papírból, melynek formáját is ő tervezte meg. Az óvó néni is megdicsérte őt kreativitásáért.

A Vőlegény egyszer csak megfogja a kezét a Menyasszonynak és ekkor már teljesen mindegy, hogy mi volt előtte.
Minél jobban kötődünk Istenhez, minél jobban hallgatunk Rá és tesszük azt, ami Neki tetszik, annál jobban vágyunk arra, hogy legyünk már Vele és hagyjuk itt ezt a helyet. Vannak, akik sokat szenvednek ezen a földön és belekapaszkodnak Jézusba. Milyen szép és dicsőséges is lesz az esküvő, amikor már Férj és Feleség együtt van, szétválaszthatatlan egységben!

Oldalak