Krisztus mondja: "Ne aggódjatok életetekért." (Mt 6,25a)

Sokan félünk attól, hogy kitűzzünk magunk elé valamilyen célt is. Félünk a kudarctól, vagy azt mondjuk, minek próbálkozni, úgysem sikerül. Pedig bátornak kell lenni! Lehet, hogy nem úgy sül el a dolog, ahogy elterveztük, de a kemény munka így is úgy is meghozza a gyümölcsét. Ha meg sem próbálom, akkor mivel töltöm el az életemet? Bölcs döntés abban bízni, hogy valahogy csak lesz és nem tenni semmit? Vajon Isten azt akarja sugallni, hogy nem kell tennünk semmit, mert Ő mindent nekünk ad? Ellenkezőleg! Ő mindig arra sarkall, hogy munkálkodjunk és dolgozzunk.
Egy csomó mindent rám bíz. Rám bízott többek között 3 gyermeket is. Már azon is gondolkodtam, hogy elég vakmerőség Isten részéről az, hogy fiatal házaspárokra bízza a gyerekeket. Hiszen sok mindent nem tudtam én sem, amikor Zsófi megszületett. Akkor félnem kell, hogy el fogom rontani? Nem, Ő azt mondja, hogy ne aggódjak. Tehát nincs is szándékomban aggódni.
Persze, most Dé biztos mást állítana. Látott ő már elégszer engem is aggódni. Igen, ekkor van az, hogy kicsiny a hitem. Mégis, ha végiggondolom Isten nem hagyott engem cserben soha.