Már több mint egy hete ...

Szóval, mint a címből is kiderül és alább már a férjem is leírta Lilla megszületett, már pontosan 10 napja.
A szülés maradandó élményeket okozott bennem. Az, hogy elindultunk a császármetszés felé, hogy felmerült az, hogy elaltatnak és nem látom rögtön Lillát eléggé rosszul hatottak rám.
Igazából agyilag és értelemmel tudom miért kell a császármetszés adott esetben és mindenekelőtt az élő egészséges gyerek a cél. Mégis átélve a lehetőséget megrémültem, sohasem játszottam magamban végig ezt a lehetséges utat.
A szüléssel kapcsolatban még rakom össze a mozaikokat, villannak be részletek, de inkább csak érzéseim vannak az eseményekkel kapcsolatban.
Ami biztos, hogy eddig még sohasem utaztam mentővel, most az is megtörtént. A mentősök nagyon rendesek voltak, bár először a gyerekklinikára kanyarodtak velem, és szólnom kellett, hogy eggyel odébb van a cél.
Az itthoni eseményeket anyukám és a nagyim koordinálta aznap, köszönet nekik érte.
Ha már köszönet, akkor köszönjük a családjainknak és Rózsika néninek a nekünk nyújtott segítséget. Hálásak vagyunk érte, még ha nem is mindig látszik.

Ha majd összeállnak a mozaikok és csendesednek az érések én is jövök egy születés történettel.

Addig is eltelt egy hét, mióta hazahoztuk Lillát. Alakul a nagy család.
Hol kisebb, hol nagyobb súrlódásokkal. Csiszolódunk össze újra, és keressük a helyünket az új helyzetben, és részemről keresem az egyensúlyt is.
Friss 3 gyerekes anyaként rögtön másnap Zsófi került előbb az ügyeletre, majd a gyereksebészetre vakbél gyanúval, Hála Istennek nem volt semmi végül.
Másnap saját gyerekorvosunk gyógyszert írt, és kiderítette a felső légúti problémát újfent.
Szóval az elmúlt héten volt újszülött és beteg gyerek egyaránt.

Várjuk a jövő hetet és bízunk, hogy minden egyre jobb és jobb lesz :)

Keressétek elõször Isten országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. (Mt 6,33)


Három gyerek fekszik esténként a gyerekszobában. Isten gazdagon megajándékozta a Fodor-Adorjáni családot és bízom abban, hogy nem csak minket, hanem sok más embert is, akiknek az élete kapcsolódik a mienkéhez, vagy a jövőben majd még fog kapcsolódni. Lilla egy tündér. Éjszaka nagyon keveset van ébren és nagyon jófej kisbaba. Tehát 3 gyereknek olvasok, illetve a saját szavaimmal mesélek, a Mesélő Biblia c. könyv alapján. Két este foglalkoztunk a Teremtés történetével. Zsófinak sok kérdése van. Vajon bigott vagyok és rosszul készítem fel a gyerekeimet az életre? Sokan erre igent mondanának. Akkor volnék az, hogyha beszűkült gondolkozással kizárnám az külső világot és csak magunkkal, magammal foglalkoznék és még büszke is lennék erre. Ehelyett azt szeretném, hogy a gyerekeim lelkileg stabilan álljanak bármilyen vihar is éri őket. Tiszteljék és szeressék Istent, de az embereket is. Ismerjék az életet és tudják meg, hogy az élet nem egy fogalom, hanem az élet maga Jézus.

Jézus így szólt a bénához: "Bízzál, fiam, megbocsáttattak bûneid." (Mt 9,2b)

Mivel tudom, hogy bűnösek vagyunk és tisztában vagyok azzal is, hogy miattam is van szenvedés ezen a földön, a tegnap féltem.
Ez úgy volt, hogy Erzsi telefonált, Dé 2 perces fájásokkal a mentővel a korház felé tart. Nagyon izgatott voltam és örültem, hamarosan láthatom Lillát. A munkahelyemről gyorsabban értem a korházba, mint a mentő és az orvosunkat megcsörgettem a portán keresztül, de ő éppen államvizsgáztatott. Elmentem a szülőszobák előtti váróba és ott mondták, hogy mindenről tudnak és nyugalom van. Megérkezett Dé. Bevitték, megvizsgálták és közölték velem, hogy hamarosan szülünk és bekísértek az egyik szülőszobába. Dé saját lábán 2 percre rá jött át a vizsgálóból a szobába. Nagyon lehetett látni az arcán, hogy már sok fájáson túl van. Csak annyit mondott erről, hogy nagyon fáj, de semmi jajgatás nem jött ki belőle. Minden a legnagyobb rendben zajlott. Dé mondta meg nekem, hogy eltűnt a méhszáj és segítettem őt felfeküdni az ágyra. Az új orvos bejött, bemutatkozott és nagyon megnyerő volt. Pillanatok alatt elfogadtatta magát Dé-vel is. Úgy nézett ki, hogy sima szülés lesz. A burok még zárt volt, vártunk a szülésznőnkre. Késett, így az új orvosunk elkezdte és burkot repesztett. A magzatvíz tökéletes volt. Ezután vártunk és reméltük, hogy Lilla hamarosan eléri a szülőcsatornát. Lehetett látni, hogy valamin nagyon gondolkodik az orvos. Én vizes ruhával borogattam, Dé-t és közben próbáltam mértékkel bátorítani a feleségemet. Aztán bejött egy másik orvos és láttam a tekintetén, hogy gáz van. Na ekkor kezdtem el félni! Az orvosunkból nem akaródzott kijönni, de végül mondta, hogy még egy fájást megvárunk és ha addig sem semmi, akkor megyünk a műtőbe. Rossz volt a CTG. Dé erre nagyon elcsüggedt. De aztán jött a fájás és megpróbálta összeszedni az összes erejét, én közben magamban imádkoztam. Dé-t a fájás után áttették egy másik ágyra, hogy elvigyék a műtőbe. Erre a szülésznőnk, aki időközben megérkezett mondta, hogy nincs még ennek vége, látott ő már olyant, hogy a műtőben jött ki a baba normál úton. Ekkor Dé nagyon összeszedte magát. Lehetett látni ahogy összpontosít és teljes erejével koncentrál, hogy kitolja Lillát. Sikeres volt a kísérlet. Lilla közelebb került a szülőcsatornához.
Erre az orvosunk is fellelkesedett, hogy a hüvelyi szülésnek nagy esélye van. Szólt, hogy fogjam és tartsam erősen Dé egyik lábát, a másikat tartotta a szülésznő. Az orvos elkezdte nyomni Lillát Dé pocakján keresztül, eközben a szülésznő a gátvédelemre figyelt. A doki miután megnyomta Lillát, mélyen érte nyúlt és beállította a fejét a szülőcsatornába. Eközben Dé alig ejtett ki egy pár nyögést a száján. A gyerek végül homlokkal előre érkezett ki és ahogy kihúzták lehetett látni, hogy Lilla nyakára a köldökzsinor kétszer is rátekeredett. Dé és Lilla kicsattanóan egészséges, most így különváltan is. Hála a mi Urunk kegyelmének!